Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

eladnio /Az uradalomnak is élénk kereskedelmi kapcsolatai voltak Béccsel.

77

/ Az ökröket és gabonát helybeli kereskedők, a XIX. sz. végétől kezdve főleg vándor kereskedők vásárolták fel. A XIX. sz. közepi gabonakonjunktura alatt Sopron mellett Kapuvár lett a Rábaköz egyik fő felvásárló központja. Az 1876ban megindult vasútépítkezések csökkentették Kapuvár kereskedelmi forgalmát. A vasutvonalak közül ugyanis csak egy érinti Gartát, Kapuvárt egy sem. Csornán és más nagyobb helységekben is működtek már gabonakereskedők.

79 Az 1890-es évekre "valamennyi rábaközi község közül Csorna fejlődik a leggyorsabban. Mint vasúti csomópont, már is magához vonzza a Rábaköz kereskedelmét",

8

^ "erősen versenyezve Kapuvárral is, mely nagyszabású hetivásáraival azelőtt egészen magához lánczolta az egész Rábaköz anyagi érdekeit". - De Csornának ezt a hirtelen minőségi változását, városiasodását lassú 82 mennyiségi fölhalmozódás, gazdagodás előzte meg! Árumegállító joga is volt Kapuvárnak.

83 1851-ben volt már hetipiac csütörtökön,

84 ami máig fennálló gyakorlat. Még mint mezőváros, Kapuvár jogot kapott országos vásárok tartására. A XIX. sz. második harmadában Vízkereszt, József, Anna és Katalin napján tartottak vásárt.

85 Az időpontok később megváltoztak, a'vásárok száma évi 5-7-re is nőtt.

86 A XX. sz-ban jelentősebbek a Pál, Terézia és Luca napi vásárok, valamint az augusztus 29-i "nyakavágó" marhavásár. A vásárokon mezőgazdasági és ipari termékeiket is kicserélhették a környék lakosai. A megye hajdani sok mezővárosa idővel elvesztette jelentőségét, de Kapuvár vásáraival is a legfontosabb helységek közé számított Sopron megyében az 1930-as években is. Gyári termékeket, köztük ruházati cikket is a XIX. sz. eleje óta vándor kereskedők közvetítettek a lakosságnak.