Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

szagos népviseleti izlésmegnyilvánulás. A nyitott haj viseletének kisebb jelentősége volt Kapuvárott, mint a különféle "frizuráknak". /Országszerte ez a helyzet. Nyugateurópában viszont helyenként a nyitott hajviselet gyakoribb./ Kapuvárott egyrészt a kislányok viseltek nyitott hajat, gyakorlati okbdl, mig nem lehetett befonni a hajukat /kb. 6 éves korig/. Az 1930-as évekig a kislányok haját nem szokták nyirni, hogy minél előbb befonhassák. Hogy ne kócolódjon, hajpántot, "rájfot" vagy "görbe fésűt" tettek az ilyen hajba. A gyakorlati okokból nyitott hajviselet mellett szokás volt a már befontan is viselt hajat bizonyos kultikus alkalmakkor simán leengedve viselni, iskoláskortól fárjhezmenetelig. Emlékezet óta az 1910-es évekig, sőt sok esetben napjainkig élt ez a divat. Aki elsőáldozó volt, aki bérmálkozott, vagy lánykorában halt meg, kibontották a haját. Űrnap i körmenetben és Máriacel

Iben a bucsun minden lánynak a haját kibontották /56. ábra/. A nyitott hajhoz /gyász kivételével/ fehér ruha járult, a szüzességet jelképezi az ilyen viselet. Iskoláskortól kezdve általában befont hajat viseltek a lányok. A befont hajviseletek részletesebb formai ismertetése a függelékben található. A befont hajat kétféleképp viselték: leengedve és feltűzve. Az előbbi a korábbi, s a kapuvári viseletben a XIX. sz.-ban volt főként jellemző. Itt ugyanis viszonylag hamar, a XIX. sz. végén kiszorította a divatból a nagylányok lógó hajfonatát a polgáriasabb, feltűzött haj, ami a XX. sz.-ra jellemző lett. A lógó hajfonat legkorábbi ismert változata három mez're osztott hajból készült, oldalsó ággal kombinált, mint általában a XIX.sz.-i magyar női hajviseletek. Emellett élt egy elöl pödréssel kombinált változat is /41. ábra/. Mindkettőnek a divatja a kapuvári viselet XIX. sz. végi gazdagodása idején mult el. Azóta a kivetkőzésig csak a kislányok hordtak sima /35. ábra/ vagy felső ággal kombinált lógó haj-