Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

kor; Kapuváron az jött a szokásba Nem táncolnak többet a Sörházba, Alacsony a mestergerendaja Föléri a babám bokrétája.

420 A rendkivül nagy taréju, csak a matyókéhoz hasonló méretű sarkantyú a férfi tánccsizmán e korszak jellegzetes darabj a. A tágabb értelemben vett századforduló Szalagfélék: E korból ismert a gyerkek csuklóján viselt szalag. Divatba jön a "márjás szalag", Csornán is ugyanolyan, mint Kapuvárott. - A besorozott katonák szalagdisze az egész Rábaközben hasonló: Rábcakapiban,

4 Tápon, Győr vidékén /Néprajzi Múzeum Adattár: 33.403-33.580 ltsz. fényképek/, de szines szalagokat tUznek ki pl. Heves megyében vagy Kőrös422 tárkányban is. Kapuvár környékén az ünnepi szalagok még hosszabbak, mint Kapuvárott. "£is" és "nagy reguta szalagot" Szanyban is megkülönböztettek és monogramot is tettek rá, akárcsak Kapuvárott. - A nagylányok hajviseletének megváltoztatásával haj szalagviseletük kiment a divatból. Megjelennek a fém ékszerek: fülbevaló, gyürü, érem, láncok. Gyakoribb az ezüst ékszer. Aranyból csak a gazdagoknak volt és inkább csak a XX. sz.-ban terjedt el. Akárcsak pl. Karádon, ahol "aranlánc az már lukszus vót."

423 - Az óralánc viseletét Szanyban pl. 1900 körül hozta divatba egy Csornáról odakerült legény. Divatbajönnek a melltük,a máriacelli "gyöngyös kép", "celi korona" /utóbbit a csornaiak is vásárolták/. A férfiak élővirágot már nem tűznek ki, csak rozmaringágat. Művirágban a nagy, szines, "golós" bokréta a divatos, de egyre kisebb méretben, mignem felváltja a fehér mir-