Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

korábban megjelent a népnél ez a fajta kendő,, - Lazán a testhez alakitható darabok: A kötényfélék között megjelenik a lerakott, "bábos" női kötény; a kivetkőzés felé mutató, szabott kislánykötények. Az arató melleskötény kimegy a divatból. - Vitnyéden a női kötény ekkoriban "egy jó arasszal rövidebb a szoknyánál". /Szomszéd falvak viselete általában ilyenféle árnyalatokban szokott különbözni./ A szoknyák között is a lerakott lesz divatos. Szűkebb is lesz a szoknya, és rövidebb is /53. és 54. ábra/. Kevesebbet is viselnek belőle egyszerre, mint az előző viseleti korszakban. - A "melleses" szoknyára "begy" és zseb kerül, akárcsak Burgenlandban.

4

''"

3 A fiu "melleskötény" kiment a divatból. - Testhez szabott ruhadarabok: A testi ruha egyenes szabású elemei egyre jobban kiszorulnak a divatból: a mellévarrott ujjú ing, arató karkesztyü, férfi melles, női "csatos" és lassanként a gatya is. - A vállfoltos férfi inget kezdi felváltani a városias, hátfoltos szabású. Görbe szabásvonaluak: Megjelenik a női vállgombos ing, viszonylag kis jelentőségű. A női pruszlik korábbi fajtája mellé az országszerte hasonló, XX. sz.-i tipus terjed el, ami Fél Edit szerint alsóruhából lett felsőruhává.

4 /Burgenlandban viszont felsőruhából vált alsóvá.

415

/ A "vágóttnyaku" férfi mellény is kimegy a divatból. Az ujjasok között nagy újdonság a szoknyába kötött aljú női bluz, a népi ujjasok harmadik és utolsó foka. Kapuvárott ez a "lekötős" még beépült a "népviseletbe", Vitnyéden vagy Szanyban már bonyolultabb, városias szabásuak az ilyen blúzok s hamarosan kivetkőzéshez vezetnek. /Magyarország más vidékein egyes népviseletek el sem jutnak kivetkő-