Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

^atyakorcban köténypótlcként viselnek diszkendőket. Sz a szokás megvolt pl. Csornán, a Rábaköz más pontjain, de az ország távolabbi tájain, pl. a matyóknál is. /Nadrágellenzőbe húzott kendőre viszont csak Csornán emlékeznek./ Négyzetes kendő a kapca, a pelenka és tulajdonképpen a pólyahuzat is. Hosszúkás női kendőt emlékezet óta nem viseltek Kapuvárott; a Rábaközben legtovább Szanyban maradt meg ilyen, s nyakban csak összetűzött .kendőféle. A férfiak hosszúkás nyakravalójának kétféle megkötési módja pl. Szanyban is hasonló volt. Hosszúkás textildarab a csecsemők viseletében a köldökfásli és a pólyakötő. - A test alakját lazán kivető darabok: A kötényfálék változatosabbak lettek. E korszakban már a férfiak is viselnek kötényt, ami a kék gatya divatját váltó jelenség.

395 Kapuvárhoz hasonlóan Szanyban is "megcsipkedik fönn az asszonyok kötényét, meg lehetett látni, ha férfi olant felkötött, monták, hogy ennek asszonköténe van!" A férfiak kötényére nem kerülnek "becsipések", "a férfiak nem örvendik a karcsúságot" - mondják a szanyiak. A férfiak kötényüket Szanyban is "lejjebb teszik, mint a nők, a pocaktyuk alatt" kötik meg. A kötény egyik sarkának gyakori feltűrése talán a járás-kelés kényelme miatt jött szokásba. Pl. Hövejen az öregek máig is ezért tűrik fel kötényüket hétköznap. Legényes, ünnepies jellege volt ennek a viselésmódnak még^ Vitnyéden, Csornán, Szanyban, Peresztegen,

396 Sarródon. Ilyen szokás volt távolabb pl. a matyóknál, de nem olyan jellegzetes, mint a Rábaközben.

393 A férfi és női kötények kivitele, diszitése Vitnyéden hasonlit legjobban a kapuvárihoz. Az ekkoriban feltűnő mellrészes kötények kevéssé jelentősek a kapuvári viseletben. A századforduló idejéből került elő egy haskötő, egyedi darab: szürkés szövet- és flanelldarabokból varrt,