Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)
A viselet
A férfiaknál a süveget kalap és sapka váltotta fel* A nyáriasabb, fekete kalapok vízszintes karimája eleinte még keskeny, maid /hamarosan követve a répcemelléki divatot/ nagyon széles lesz a Rábaközben is. A század közepén országszerte terjedni kezdő felhajtott szélű, kis "oörge" kalapnak itt is helyi változata alakult ki. Sopronban a század közepén már elég kis méretű pörge kalapok készültek. 38 ''' A legkisebb ismert hazai változat azonban Kapuvárott alakult ki. /Csak Csepregen volt hasonló. / A kapuvári járás falvaiban hamarabb kiment a divatból a pörge kalap, mint a konzervatív Kapuvár mezővárosban. A téliesebb sapkafélék egyrészt csákóformák, posztóval borítottak, másrészt fekete báránybőrből valók. 3 /1. a szűcsnél./ A fekete sapkának viszonylag kisméretű fajtája a Rábaközben jellegzetes, valamint Burgenlandban. 390 Ennek is Kapuvárott alakult ki a legkisebb változata. Lábbeli: Férfiak és nők nyári munkához való lábbelije a bocskor /Szanyban is fedeles/, valamint a fapapucs. Az utóbbi nyárfából faragott, gömbölyded talp, kis sarokkal, köröskörül felálló peremmel, hogy a lábat fogja. Kétoldalt lyukat fúrtak bele és az abba fűzött szíjjal erősítették fel mezitlábra. Csornán is emlékeznek használatának utolsó idejére. A Hanság szegényebb községeiben még tovább viselték, mint a mezővárosokban. Legfontosabb - női és férfi - lábbeli a csizma. Fekete, marhabőr vagy kordován. Forditott-varrott, majd szögezett talpú; ványolt. /L. a csizmadiánál./ "Fordítós": mindkét lábra egyaránt vehető mindkét darabja. Szárát "bakló", bojt díszítette, mint e korban országszerte az ünneplő csizmáké t. A nőknél a csizmaviselet korán téliésre szorult vissza, mert ebben a korszakban már általános nyári ünneplő a félcipő. Szines és szalagokkal díszített, kivágott cipőt viseltek a kapuváriak /41. ábra/ és általában a rábaköziek:
