Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

vagy fekete selyem kendő" /ünnepen/. A Regélő képén az alsó kendő végei ugy fel vannak kötve az asszony fej búbjára, amint az a Rábaközben és Kapuvárott később is szokás volt. Az efölé kötött felső kendő általában fehér volt. A század végéig az öregasszonyoknak is fehér kendője volt a Rábaközben és Kapuvárott is - a régies vászonkendők utódja. 1840 táján a rábaközi asszonyok hátul kötötték meg ezt a kendőt, végeit előbb áll alatt keresztezve. Néha a lányok is viseltek kendőt, alsó kendő nélkül: "fejér kendőt szoktak fejükre borítani, azt egyszerűen megkötve .álluk alatt, vagy hátul nyakcsigájukon."° ° A hagyomány szerint fehérhimzéses gyolcs fejkendőt viseltek 1850 táján a kapuvári fiatal menyecskék. Más kendők kézbe, vagy talán vállra valók. Megvolt már a népünknél viszonylag uj vállkendőviselet.

354 Ilyenfélék lehettek a következő darabok: "Fehér keszkenyő, Négy se— lem keszkenyő" /Garta, 1801/,

355 "Két Csipkés Keszkenyő Pamuk Gyolts - Két ki varrott Keszkenyő" /Garta 1812/.

356 1826-ból való a kapuvári vállkendővi

seiet első említése: az ispán egy fehérnépnek "még a keszkenyőt is le hasogatta testérül."

3

'

57 A Rábaközben 1840-b en a lány "egy varratos szélű fejér kendőt háromszögalakban" köt a mellére, hátul összekötve. Fölé vesz még egy szines, rojtos selyem kendőt, ennek két végét oldalra lógatja.

353 Ünnepen tehát két vállkendőt viseltek egymás fölött, fehér fölött színeset. Ez a szokás a Dunántúl más részén és a nyugati határon tuli viseletekben is megvolt.

359 Négyzetes és hosszúkás kendők is szolgáltak a férfiak nyakravalójaként, olcsóbb vagy finomabb fekete kelméből, 360 sokszor arany rojttal is díszítve. - A test alakját lazán követő ruhadarabok egyrészt egyenes szabásuak. /Női/ kötények legkorábbi említése: "1 Tarka 1 Kék Kötény" /Garta, 1801/,

361 "Két Fehér Csipkés Kötén Két Föstött Kik Kötin" /Garta, 1812/.

362 A Rábaközben 1830 körül