Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

rona.*

y 1900-1905 körül lányok egy napra 32-36 fillért kaptak, "kapálásba" 40-et. "Má mikó 20 krajcárt /« 40 fillért attak, örüt az ember". 32 fillérért kaptak egy könnyebb, nyári fejkendőt a boltban. 1910 körül 10 éves lány, aki első évben dolgozott, gyomlált, kapott 32 fillért, amiért egy méter gyengébb barhentet vehetett, második évben 48 fillért, ezért már jobb barhentet kapott. Tizenhatévesnél idősebb, azaz aki már kapált, 1 koronát keresett naponta. A XIX. sz. végére kialakult a 6 kapuvári major. Cselédségük az ország több vidékéről toborzódott. Pl. Tatáról vagy Mezőkövesdről is jöttek. A Hanság nagy részét lecsapolták, termővé tették, kellett a munkáskéz az uradalomban. A cselédek élete jobb volt, mint a kapuvári zselléreké. Biztos jövedelmet nyújtott a konvenció: az 1860-as években járt 18 q gabona, 800 "öl" föld, tehén-, disznó- és baromfitartás, tűzifa. Egyesek szereztek egy kis földet és nemsokára megtelepedtek benn Kapuvárott. A kapuváriak közül sokan kisiparból éltek. A gartai férfiak pedig már nem mezőgazdasági, hanem ipari idénymunkákra jártak, az ország távolabbi vidékeire is. Nyaranta csak asszonyok és gyerekek voltak Gartán, ők "tették a mezőn a dolgot". A megélhetési nehézségek sokakat kivándorlásra kényszerítettek. 1911-ig Kapuvárról és Gartáról összesen 1649-en mentek Amerikába és 336-an tértek vissza. Kiugró az 1906-os év, amikor Kapuvárról kb. 500, a harmadakkora Vitnyédről ugyanannyi, és a még kisebb Gartáról kb. 400 fő - lakóinak mintegy negyede! - eltávozott.

5

^ A századfordulón tehát erősen polarizálódott a kapuvári paraszttársadalom. Egy réteg számára teljesen lehetetlenné vált itthon az élet. Megyei viszonylatban Kapuvárott és közvetlen környékén volt a legnagyobb a kivándorlók arányszáma. A távozók is elősegítették, hogy az itthonmaradottak egy rétege mégjobban meggazdagodjon ós a környékben éppen Kapuvárott legyen a legtehetősebb a gazdaréteg. De a