Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Bevezető

hordalékának jut a fő szerep. Az alsószakasz jellegű Duna több kisebb szigetet épitett hordalékából, melyek a hordalékos feltöltődés által fokozatosan közeledtek Szentendre szigethez, mig végül is összeforrtak és területükkel annak területét jelentékenyen megnövelték. Nevükben egyes területek őrzik sziget eredetüket. Aecske, Fegyveresi, Martuska sziget/ Vinkovits Sándor munkájából tudjuk, hogy legújabban a Kecske sziget csatolódott Szentendre szigethez. A kutató a régi 1:75 000 arányú katonai térkép alapján szigetnek tartotta, s a harmincas évek helyszíni vizsgálatainál meglepődve tapasztalta,hogy Szentendre szigetről száraz lábbal mehetett át oda. A kialakulásnak e jelzett fázisára és folyamatára utal Marsiglinak Hágában ős Amsterdamban 1726-ban megjelent "Danubius Pannoníco-Mysticus"-a, Térképén Szentendre sziget alsó vége Szentendre város vidékén található, s délebbre a vidék a térkép tanúsága szerint kicsiny Duna-ágak áttekinthetetlen labirintusa.^ Egy 1772-ből származó leírásban a sziget alsó csücske már a mai helyén volt.^ A szigetet egyébként ma is kisebb-nagyobb zátony eredetű, hordalékból képződött szigetek raja veszi körül. Magam is tapasztaltam, hogy alacsony vizállás esetén némelyekre száraz lábbal is át lehet menni. Vinkovits leirása szerint a harmincas években még náddal benőtt völgyecskék emlékeztettek az egykori mederré szl etekre. A sziget földtani metszetében legalul mediterránius kék agyag található, fölötte 1-8 méter vastag ó holocén kavicstakaró, majd a Duna alluviális agyagos és homokos hordaléka helyezkedik el. E rövid geológiai áttekintés könnyebbé és érthetőbbé teszi a felszíni vizsgálódást és annak eredményeit. A sziget felszíne alapvetően két fő részre osztható. Az egyik rész a sziget közepén és a keleti oldalán húzódó magasabb terület, a hajdani eredeti felszín. A másik rész a zátonyeredetü alluviális sikság. Az elsőt folyami eredetű hordalék,