Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Összegezés

távolodás, másrészt Tótfalu határának északi irányú kiterje­dése. Mindezt jól hizonyitja, hogy a négy község közül - a lakosság számát is figyelembe véve - Kisoroszi község terü­lete volt a legkisebb, aránytalanul kevesebb, mint a többi felvaké: Terület: katasztrá­lis hold­ban 1895 1935 Kisoroszi 1925 1923 Pócsmegyer 4916 4618 Szigetmonostor 4286 4241 Tótfalu 6814 6792 A sziget belső életét általában áthatja a kis távol­ságok meghatározó szerepe. Ez a magyarázata annak, hogy az egyes gazdálkodási módokkal /földmüvelés, állattartás/ együttj"áró külterületi építmények, és az ott való ideigle­nes vagy állandó tartózkodás Szentendre szigeten nem számot­tevő. A falvak mellett csoportokban elhelyezkedő szérűsker­tek egy-egy gazda házától ugyan eshettek meglehetősen nagy távolságra Aa a gazda háza történetesen a falu szérűsker­tektől távolabb eső részében állott/, de a falu egészét te­kintve a szérűskertek pajtáit nem tekinthetjük külterületi építményeknek, csak falun kívülieknek.^ A külterületi né­pesség legnagyobb mérete Pócsmegyer községnél tapasztalható, az 1968-as adatok alapján 20-30 f> között van, de főleg újko­ri létesítményekkel /Tsz. tanya, Surányi telep/ van kapcso­latban. A sziget gazdálkodási viszonyait vizsgálva levonhat­juk azt a végső- következtetést, hogy a szigeti lakosság éle­tét, gazdálkodási módjait, a lakosok munkalehetőségeit és

Next

/
Oldalképek
Tartalom