Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Összegezés
fogunk meggyőzően bizonyítani. A kertgazdálkodás napjainkban a szakszövetkezetek irányítása alatt folyik tovább, jelentősége azonban az össztermelés,pontosabban az összjövedelemben elfoglalt helyét tekintve csökkent, melynek magyarázata a sziget gazdálkodási jellegének és az életmód megváltozásában van. összegezés Az egyes gazdálkodási módok és ágak áttekintése során, azok fejlődési tendenciái, valamint a sziget gazdasági életében betöltött funkcióinak változásai során, kirajzolódott előttünk Szentendre sziget gazdasági jellegének fokozatos átalakulása. Már a sziget településeinek általános vizsgálatánál feltűnt, hogy mind a négy falu a kisebbik Duna-ág partján helyezkedik el, s a gazdasági és társadalmi érintkezés fő iránya a Duna jobb partjának területei. E települési jellegzetességnek azon kivül, hogy a kisebbik ágon jobbak az átkelési lehetőségek, gazdasági magyarázata is van. A keleti oldalon majdnem mindenütt hasonló termelésű területtel érintkeznek, tehát a keleti oldalra való település semmi különösebb előnyt nem biztosított volna. Ezért a nyugati oldal más termelésű területeivel keresték az érintkezést, kiválasztva a helyzeti energiával rendelkező helyeket, kiköltöztek a természetes vásárvonal szélére, a Duna partjára /vállalva az esetleges árviz nagyobb veszélyeit/, hogy utat és fáradtságot kiméivé minél kényelmesebben cserélhessék ki egymás között terményeiket. Az egymásrautaltság törvényszerűségeinek engedő magatartás elengedhetetlen követelménye a terület egészéhez viszonyított kis méretű, s állandó árvízveszélynek kitett termőterületnek. E parthoz kötődött településnek, s a Duna jobb partjával való, kissé egyoldalú gaz-