Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

A sziget gazdálkodási viszonyai

zek pócsmegyeri, tótfalusi gazdák lehettek, akik az első világháború alatt hagytak fel a barkozással."^ A piacozás kapcsán a halfogás is fellendült kissé. Ezt igazolja Vinkovits Sándor közlése: "Terményeiknek, továbbá a halnak... jó piacot találnak elsősorban Budapesten.E fellendülés azónban nem tartott hosszabb ideig, s a halászat, halfogás napjainkban nem játszik fontos szerepet a szigeti lakosság életében. Földmüveléa A földrajzi viszonyok tárgyalásánál kimutattuk, hogy van gabonanemüek termelésére alkalmas terület a szigeten. E terület nagysága a sziget egészéhez mért arányában azonban nem kedvező. Nehezítették a zavartalan földművelő gazdálkodást a gyakori árvízveszély és a rossz közlekedési viszonyok is. A szántóföldek a falvak közelében húzódnak, azon a helyen, ahol az idő folyamán már humusz is képződött. Az ármentesitő munkálatok befejezésétől a sziget gazdasági életében nagyobb lendületet tapasztalhatunk. Ekkor azonban ujabb akadályozó erő lép fel, különösen a sziget déli területét érintve. A Fővárosi Vizmüvek terjeszkedő törekvése egyre több területet foglal el a két déli fekvésű falu, Szigetmonostor ós Pócsmegyer termőterületeiből. A kisajátítás különösen Szigetmonostor község jövőjét fenyegette és okoz ma is komoly problémát. Tanulságos összevetni a szántók területének alakulását: Terület kat.hold 1895 1935 1963 Szakszóv. Kisoroszi Pócsmegyer Szigetmonostoi Tótfalu 1925 - 1923 4916 - 4618 4286 - 4241 6814 - 6792 774 1254 1024 2793 774 1226 803 2760 788 687 552 2277