Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Települések a szigeten

gadoző /+5$ -5$ között/.A szigeti falvak között Pócsmegyeren a legnagyobb a külterületi népesség /20-30 azaz 173 fő/. Tahitótfalu /Tótfalu, Tahi-Tótfalu/ A sziget legjelentősebb települése. Mind Tahi /a középkorban Tab/, mind Tótfalu a Rosd nemzetség ősi birtoka, mely helységeket Rosd szigetével /?/, a mai Szentendre szigettel, s a rajta levő településekkel együtt az első megszállás jogán birtokolta. A török hódoltság végszakaszában Tótfalu egyike volt a vármegye legnépesebb helységeinek. Az 1695. évi kiigazításkor két portával rótták meg, csakúgy, mint Cegléd városát. 1715-ben 45, 1720-ban 41 háztartást vettek fel az összeírásba.A református templom megépitéséről 1758-ból van adat, de az anyakönyvi feljegyzések 1739-ből az elsőek. A római katolikus plébániát 1801-ben alapították. Az 1770-es úrbéri rendezéskor 52 24/32 urbértelket irtak össze. A történelmi árvizek Tótfalunak is jelentős károkat okoztak. Helyzetén sokat változtatott, jelentőségét megnövelte az 1914-ben épitett vashid. A lakosság számának alakulása: 1869 1910 1930 1960 2403 2246 2353 2898 A korábbi földművelési foglalkoztatottság itt is csökken, s jelenleg a lakosság 37 #-a A065 fő/. Figyelemreméltó, hogy az egyetlen település a szigeten, melynél a népességváltozás növekvő /5-15 %/ és a vándorlási különbözet is erősen pozitiv /118/.Mindez szoros kapcsolatban ván a település megváltozott gazdasági jellegével, és azzal, hogy közigazgatásilag össze van kapcsolva Tahival. Az 1968. évi statisztikai kiadvány adatai alapján az egyéb jellegű falvak közé sorolandó. Az 1960. évi népszámlálás tükrében a foglalkozásbeli megosztottság jól mutatja ezt: