Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Jegyzetek
ideig nem tett említést. Ezzel kapcsolatban vö. Balassa I.: 1964. 158. Derecskei-Fodor G., : 1827. 70. Gunda B. : 1937. 59. Ikvai H. : 1962. 23. Mészáros I. : 1928. 108109. Vajkai A. ; 1941. 255. Györffy István tesz említést a hasonló, illetve azonos funkciójú, de méreteiben eltérő rakoncáról . Vö. Györffy I. : 1928. 22. Továbbá Fél E,- Hofer T. tanulmányában olvashatjuk: "A hordás felszerelésében a kocsi és a lószerszám nagyot változott. Maga a kocsi megrakása s a behordás azonban nem sokat módosult. Itt szintén az emlékezet peremén látszik egy változás. Az idős emberek ugyanis még elvétve használtak a századforduló körül rakoncát ... tt Vö. Fél E.-Hofer T. : 1961.23. 94. A fahordó oldal azonos a szénahordó oldallal. Az oldal elnevezése attól függően változik, hogy mire használják. 95. Vö. Hegyi I. : A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. NéDr. Közi. 1958. III. 1-2. 202-217. Herkely K. : Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. Népr. Ért. 1941. 259*263. Tagán G. : Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. Népr. Ért. 1943. 32-35. 96. Vö. Bodgál F. : A miskolci talyiga. Ethn. i960. 524-536. Ecsedi I. : Debreceni fogatokról. Népr. Ért. 1911. 38-42. Márkus M. : A nyíregyházi taliga. Népr. Ért. 1938. 213220. 97. Vö. Juhász A. : 1959. 274. "Különösen a tiszai gőzhajózás megindulása után, az 1850-60-as években vált súlyos kérdéssé a vízimalmok elhelyezése. Az egyes malomrévekben - rendszerint 5-6, de sokszor 7 vízimalom horgonyzott egymás mellett, úgyhogy kisviz esetén a nagyarányú hajóforgalom lebonyolítására igen keskeny sáv maradt." Továbbá: Czeglédy I. : 1969. 231. A hajósraalmok ereszkedést akadályozó szerepéről ír. 98. Vö. Kovács J. : 1901. 247. "A tajigások azonban a vízimalmokkal együtt eltűntek teljesen a Tisza partjáról." 99. Bodgál F. : i960. 534.
