Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Jegyzetek

Kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei. Kolozsvár, 1942. 50. Vincze I.

: tanulmányában a sajtár használatát a szüreteléshez kapcsolja. 51. Fazékmadzag, kantár, kasornya, tracska stb. 52. Vö. BA. 5522. Pomázi adat szerint növény, törmelék vagy kavics hordására használták. 53. A kerek fenékre épülő kosarak a magyar paraszti kosárfonás legfiatalabb rétegét adják. Készítésükben nagy az ipari kosárfonás hatása. Vö. Csalog Zs.

: 1962. 320. Ezért a tipuskört részletesen nem tárgyalom. 54. A kózbenhordás más módot háttérbe szorító szerepéről Sándor Gábor is tesz emlitést. Vö. Sándor G.

: 1942. 22. 55. Vö. Nagy Gy.

: Kézzel vetés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. Közi. 1960. 259-266. 56. Vö. Fél B. - Hof er T.

t 1961. 509. 57. Vö. Gönczi F.

: 1914. 565. K. Kovács L.: 1944. 273. és 288. 58. Vö. Gunda B.

; 1957. 12. "Az északi magyar nópterületen a háti kosár szorítja ki a batyut, különösen Hont, Nógrád, Heves megyékben." - Ellentétes folyamatról; a hátikosár háttérbe szorulásától van tudósításunk a Heves megyei Átány községből: "A hozzájuk fűzött /ti.:a hátikosarakhoz - 65. 1./ adalékok szerint háton jobbára a századfordulóig viselték a felnőttek, inkább a kocsi derekába állították be s a gyermek is karjára öltve hordta." - a közlés eddig sajnálatosan félreérthető, nem azonos funkcióban, nem azonos tér- és időszakban szemléli a vizsgált tárgyat. Pontosabb számunkra a megfigyelés folytatása: "A kosárforma emlékezet óta megvan a községben, de ujabb példányai már csak gyermekek számára vevődtek. Tehát a hátikosár jelen van ugyan a községben, de nem használódik eredeti általános szerepében és peremhelyet foglal el a teherhordó eszközök között." Vö. Fél B. - Hofer T.: