Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Összefoglalás
felföldi tótoktól szerezték be. AÖ ° Itt tehát azt látjuk,hogy a két nagy központ vásárkörzete fedi egymást. Erre jegyzetanyagában Kresz Mária is utal. 1 ^ Domanovszky György kutatásainak tükrében Szentendre sziget a csákvári fazekasok körzetébe e3ik. ^ Mindent egybevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy a két központ vásárkörzete még Szentendre szigeten is fedi egymást. E megállapítást ki kell egészítenünk azzal, hogy a "tót népek" elnevezés önmagában még nem direkt bizonyítéka annak, hogy felföldi tót, szlovák fazekasokról van szó. Tudunk olyan vándor kereskedőkről, akik tótoknak adták ki magukat, abban bizván, hogy árujuk igy kelendőbb lesz. 1 ^ 1 Másrészt arról is van tudomásunk, hogy a helyi lakosság a távolról jött kereskedőkben hajlamos tótokat látni.•'•^ Helynévvel jelölve csak a Dunán leereszkedő neszmély ieket és a csővári akat emiitették adatközlőim. Korábbi fejezetben már tettem említést egy bernecebaráti vándor hátikosár árusról, aki természetesen nem az egyetlen volt a szigeten. Itt kell megemlíteni a superokat jó faanyaggal ellátó tutajosokat, akik közül legtöbben "vágdunaiak" voltak. Itt említeném meg a vándorló munkásréteget képviselő kubikusokat, akik az árvizmentesitési, gátépítés! munkálatoknál dolgoztak, s nem kis mértékben járultak hozzá a taliga /egykerekű/ szélesebb körben való elterjedéséhez. 1 ^ 10. Néprajzi szempontból nagyon tanulságos az a jelenség, hogy egyes teherhordási és közlekedési eszközök és módok annak ellenére sem honosodtak meg a lakosság gyakorla tában, hogy azokról gazdag ismereteik voltak, s melyekkel i- gen gyakran találkoztak. 1-* 4 A vásárok, a pesti piacok mozgalmas forgatagában s a szigeten lakó Ais számú/ cigányság révén szinte minden nap találkoztak a batyuzással ,mégis használatának bármi alkalomkor, bármiféle változata ismeretlen. Sokkal kényelmesebbnek, gazdaságosabbnak, az igényeket jobban kielégítőnek tartják a
