Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)
Összefoglalás
•vonzotta a jobb kereseti lehetőség mellett. A szigeti vontatók gyakorlatában az utolsó fejezet a második világháború befejezése utáni évekre tehető, s az ország, a főváros újjáépítését szolgáló kőszállitást foglalta magába.Bár már a XIX. században, a gőzhajók megjelenésével megkezdődött az archaikus elemekkel telitett dunai vontatás hosszú agóniája, mely a második világháború utáni évekig eltartott, hogy akkor végleg megszűnve csak emlék maradjon, "egy nagyon nehéz, de szép élet" emléke a szigeti lakosság tudatában. Itt tartom szükségesnek felhívni a figyelmet arra, hogy a hajóépítő mesterség képviselői, a superok, viszonylag későn jelentek meg a szigeten.A pesti piacozás tetejes kofahajóit a komáromi superok készítették, csakúgy, mint a piacozás tetejetlen hajóit; a kisebb dereglyéket, ladikokat és a vizén való átkelést biztosító kompokat. A Tahi-Tőtfalunál 1880-ban elhelyezett repülőhidat is még Apatinban csináltatta a község. A superok megjelenése a szigeten a priváthajózáshoz kapcsolódott, s szinte kizárólagos típusként tetejetien kőszállító hajókat készítettek s a már meglévő más típusok javítását végezték. A mesterségről tudjuk,hogy nem hazai eredetű,első képviselőit a XVI. és XVII. században telepitették Magyarországra Ausztriából. 1 *^ A későbbi századokban ujabb telepítések történtek s közben a hazaiak is elsajátították a mesterséget. Budapest Aorábban Buda és Pest/ áruellátásában a legnagyobb gondot legkorábban a hus és a kenyér jelentette. A pesti piacot /főleg e két terménnyel/ látogató falvak között 1736 körül még egy Szentendre szigeti falu sem szerepel. 1 *^ Nagyon valószínű, hogy Szentendre sziget lakói éppen e két terménnyel kapcsolódtak be a főváros áruellátásába.Ezt látszik igazolni az a Pócsmegyeren élő emlék, hogy egy pócsmegyeri család látta el kenyérrel a Pesten élő Kossuth családot. Bz az 1840-es évek közepére tehető a Kossuth életrajz
