Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

Dorogi Márton: Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására

rét előtt, a negyedik nap összefogták a két csikót előre, így is járt három napig. Ha igás ló maradt, átadták annak a béresnek, akinek a kezére került. Egy uradalmi kocsisnak 4 lova volt, illetve ennyinek a kezelését kellett ellátnia. Betanítás után a garétha is 4 lovat fogtak, előre a két csikót, hátra a két öreget. Amikor este a vetésből hazafelé mentek, a csikót fogták a szekérbe, a két öreget utána kötötték. Reggel viszont, amikor a magot vitték kifelé, a két öreget fogták be. Amikor két hetet eltöltöttek elől a garatban, aztán már reggel is őket fogták be. Már el kellett nekik vinni 10-15 q búzát. Később rakhattak rá 20-at is. Ha nem ment a betanítás szekérbe, akkor az urasági kocsisok is megpróbálkoztak a dorongba fogással

. Dorongot húzattak vele, míg neki nem állt az egyenletes húzásnak, járásnak. Természetesen nem egyedüli módja volt a garétba, dorongba fogás az igára való szokatásnak. Jó iskola volt a vesszős boronálás és a vontatóba fogás is. Ha a csikóknak olyan szeszélye volt, hogy azt más ember nem bírta, akkor a betanítónál maradt még egy évig. Egy év után már úgy betört, hogy vállalhatta akárki. Voltak nehéz természetű lovak, de még több volt a rossz kocsis. Adatközlőm egy élet tapasztalatait sűrítette erre vonatkozóan a következő elbeszélésbe: "Ha olyan emberhez került, amelyik ordítozott vele, szidta, megbökte a vékonyát, másnap akármilyen ember került mellé, megrúgta. Csikóval, lóval mindig komolyan kell bánni. Rúgásról, harapásról csak jó bánásmóddal lehet leszokatni. Ha az ember goromba, a 10 még gorombább. A lónak csak egy rossz szó kellett, csupa ideg lett

. Nem mind kocsis, aki kocsis, csak úgy néz ki. Én ha csak megfogom a szárat, már tudja, mit kell csinálni. Ha a ló nagyon rosszat csinál útközben és odacsapok neki, 2-3 napig más a ló. Ha nem bántom rosszaságáért, a ló tudja, hogy megérdemelné, szinte érzik, hogy hálás. Másnap alázatosan lehajtja a fejét, amikor a gazdája korholja." -