Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

Dorogi Márton: Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására

A parasztok nevelte csikók, különösen azok, amelyek a ház vagy a tanya körül nevelkedtek, már születésük után nevet kaptak. A nevet leginkább a neme, vagy a testi tulajdonsága döntötte el. így leggyakoribb kanca nevek voltak; Vilma, Julcsa, Badar, stb. Heréltek; Betyár, Rabló, Remény, Tündér, stb. Testi tulajdonság szerint; Pejkó, Kesely, Csillag, Csóka. Igen jól jellemzi a névadás módját az egyik kocsis elbeszélése; "Formájáról adják legtöbbször a nevet. Jó állású testre, fejre adják a Büszke, Kényes, esetleg a Tündér nevet, herélteknél: Gyurka.Kancánál ránéz a kocsis: - Aj de szép vagy, legyél Kedves, vagy Gyönyörű, vagy Remény. Ha piszra a feje, hold van a homlokán, akkor Piszra lesz. Ha kesely a hátsó lába, legyen Kesely. Amelyik hencegős* rugós, goromba; Tüzes. Volt olyan kanca, amelyik ha pucolták, vizelt; - Ringyó lesz, a fene egye meg! -" A M^a^lqv^_b^tanítása A parasztok hátasnak nem igen tanították a lovakat. Ha úgy hozta a sorja, az igás lovakat haszMlták hátalni is. A jobb gazdáknak volt esetleg külön hátaslovuk. Ezzel járt a gazda meg a fia is. Kéznél volt mindig. Igára csak nagy szükség idején használták. Akármerre volt dolguk, csak intettek, már ott is állt felnyergelve. Ezzel mentek egyik darab földjükről a másikra. Ott voltak vele a cseléd nyomában. Be a faluba, ki a tanyára. Mindig volt menni való, hiszen a család leginkább két helyen lakott. Az emberek, különösen a legény fiú a tanyán tartózkodott, az asszonynép meg a faluban. Ismerte a ló a gazdája birtokát talán még jobban, mint a tulajdonosa. Egy ilyen hátas lovat így jellemzett az egyik adatközlőm; "Csépának volt egy Ráró nevíí lova, az is ilyen volt. Mindig nyereg volt a hátán, de csak priccsnyereg. Jól tartották, kedveztek neki. Ment is az úgy, hogy elverte a nyulat. Ha kiment vele a gazdája a tanyára és otthon kellett a hátas, csak visszafordította, ment az magától haza. Ha meg otthonról küldték, csak kieresztették a kapun, ment az egye-