Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Bogdánd viselettörténetéhez

lyóról és Zilahról hozták. Konfirmációra kapták a fiatal fiúk. Többfajta minőségű volt, így aztán szegényebb, módos egyaránt megvehette. Legáltalánosabb a fehér, sírna szőrű guba volt, de a módosabbak "fürtös, bodros szőrű", fényes feketét vettek. Mindkettő pirossal szegélyezett volt. Emlékezetük szerint Kisferkó Nagy Bántó Ferenc viselte - úgy a század fordulóján - az utolsó fekete gubát. A legények "bojt"-tal, az emberek "csat"-tal fogták a nyakuknál össze. A férfiak gubája hosszabb volt az asszonyokénál, majd bokáig ért. Mikor "vevő", azaz vőlegény lett, hacsak tehette, új fehér gubát vett a legény és "gubába fogta" a menyasszonyt /félig rákanyarította/. A gubát felváltva is hordhatta aszszony, ember, "aki éppen hidegre ment". Nehéz, súlyos ruhadarab volt, nyomott egyik-másik 9 kilót is. Apáik emlékezete szerint a férfinép nyáron kinn aludt az udvaron és gubával takarózott. Nagy télben még a 40-es években is lehetett egyet-egyet látni. Ehhez az öltözethez "bocskort viseltek", amihez "magos vászon kapcát" vettek. Egy kb. 2 cm széles "szártekerő bocskorszíj"- at keresztezve vezettek fel a gatya aljáig s ez tartotta a kapcát. Télen a bocskor talpába "szalmacsutak"-ot dugtak,hogy jobban tartsa a meleget.Emlegetik, hogy volt "szőrös bocskor" viselet is, de ezt adóztatással megszüntették, mert képesek voltak azért tinót lopni, hogy bőréből bocskort varrhassanak. A bocskorvi

seiet a múlt század végén visszahúzódott a magyaroknál, de a románok között még a 40-es években is általános volt. Bogdándon már csak kény szervi seiet formájában maradt meg, mint Nagy Vincellér Györgynél is. Ha pedig valaki a falu íratlan törvényei ellenére - jómódú létére - még mindig képes volt felvenni, gúnynévként rá is ragadt, mint Bay Ferencre a "Bocskor" ! Az ing, gatya, guba és bocskor viselete idején az emberek "nagy körhaj at" viseltek. Még visszaemlékeztek név szerint arra a három legöregebb emberre - Nagy Pál Ferencre, Kürt G.Mihályra, Kürti L.Ferencre - akiket a 90-es évek tá-