Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

Történeti adatok - Rassy Tibor: Felsőrajki /Zala m./ hegytőrvény 1746-ból

koldulásnak is hivattatik az Hegyvámozás az midőn a Szabadságra föl adott szőllőt /:el telvén szabadsága:/ Hegyvámra veszik, föl nézik vagyis koldollák. Ezen munkát annak elöttö ezen tartományban is csak nézéssel szokták végbe vinni és a szőlőket föl hegyvámoznyi mel mellett meg csalattak, mert kinek szeme többre nézte kinek pedig kevesebbre, s mindenkor vagy a Földes TJr, vagy a szőllős Gazda megkárosodott, azért afféle föll szabadult a királi mértékkel köl igazán meg mérnyi mind a szélit mind a hosszát, ugy tudhattya meg nyilván az ember mekkora lészen az szőllőnek fundussa és hány pint vagy vödör hegyvámot érdemel. Illetén koldulásban pedigh mindenütt obszerváltatik} hogy egy hold szőllő másfél akóra hegyvámoztatik avagy koldultatik. Egy hold pedig az kinek a széli 12 királi öli a hossza pedig 72 öli, a hosszát azért a szélivel multiplikálván, számlálván az egy hold = 364 darabbul az az királi öllbül áll. Az egy akó a kiben harminchárom hegybeii pint tartozik, mell is három vödröt tészen, mivel minden vödörben tizenegy pint tartatik és számláltatik, vagyon pedig más fél akóban itten hegybeli pint 49 1/2 Ezekhez képest minden 17 darab vagyis kirali öli szőllőnek fundussa egy pint hegyvámot érdemelne, mindazonáltal egész tizennyolc darab számláltassák egy pintre. Kinek is példája ez, ha a szőllőnek a széli két öli az hossza kilenc öli, tészen tizennyolc darabot ennek a hegyvámja egy pint, kit amell ember elméje az irásbul ha meg nem foghatná ezen mellék foglalt föll jegyzést darabonként megolvasván könnyen föl számlálhatnyi, és világosan eszébe veheti, hogy tizennyolc darabot avagy ölt tészen. Utoljára adatott föll emiétett Fölső Rajki Határokban levő Szőllő Hegy az kik ényi fogják minden terh nélkül ezen artikulusokban kiadása napjátulés esztendőtul fogvást tizen egy esztendeigh csak mint 1752Í= esztendőktül fogva e-