H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)
tói őszig mezőgazdasági munkára szegődött - aratni, csépelni vagy nyomtatni - Tolna, Baranya vagy Fejér megyei, esetleg más uradalmakba. Példaként emlitem csak, hogy a letenyei járás 80.000 kat. holdjából 23 /200 holdon felüli/ nagybirtokos kezén a felszabadulás előtt 38.800 hold volt, ugyanakkor 10*863 parasztgazda birtokában /5 hold alatt/ csupán 14.250 hold föld volt. Az erdőterület 26.463 hold volt. Szenta 11.692 kat. holdas határából pedig 8.100 hold volt az erdő, nagybirtokhoz 10.194 hold tartozott.^ Az itthon maradottak tehát általában 1-5 holdon gazdálkodtak, ami nem nyújtott megélhetést a népes családnak, 6 ezért a férfiaknak kenyérpótló foglalkozás után kellett nézniök. Mivel Nagykanizsa környékén a mult században ipari üzem még alig volt, 7 egyéni hajlamát követve ki orvvadásznak, rabsicn ak állt, ki gombásznak, ki pedig hordóabroncsot, favillát vagy más, fából faragott eszközöket gyártott, esetleg taplót gyűjtött - avagy méhkeresőnek 8 csapott fel. A szenvedélyes méhkeresőt Bucsután méhepüszernek , mihepüszérnek nevezték. E kiegészitő foglalkozás aztán gyakran szenvedélyévé vált az erdőből élő embernek, aki hovatovább az erdő szerelmese lett, és ház körüli munkáját is elhanyagolta. Bár a méhkereső mezőgazdasági munkája nem sokat ért, régen mégis megbecsült tagja volt a falusi társadalomnak, mert ha ügyeskedett, évente két-három mázsa mézet is szerzett. Márpedig a nehéz gazdasági viszonyok közepette a méz a parasztságnak még a mult században is nélkülözhetetlen fogyasztási cikke volt, hisz egy zalai parasztháztartás még 1950-ben is alig használt többet évi 5-10 kg cukornál. A századforduló táján pedig - öreg adatközlőink szerint - 10 dekánként vagy negyed kilószám vették nagy ünnepek előtt a cukrot, Zajkon például még az 1930-as években sem érte el a cukorfogyasztás az évi 1 kg-os fejadagot. 9 A nagy erdők megszűnése, a méhlegelő összezsugorodása és a mézet rejtő fák kivágása miatt kirótt büntetések riasztó hatása, a munkaalkalmak szaporodása, nem utolsó sorban