H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

ső évtizedeit jellemző nagy gazdasági fellendülésből a méhészet sem maradt ki. Uradalmak és jobbágyok egyaránt haszonnal űzték, bár a parasztság igyekezett titokban művelni, hogy a rámért úrbéri szolgáltatástól és adótól mentesüljön. A század közepén a gabonatermelés majd a juhtenyésztés erős fellendülése következtében azonban - részint azonos, részint különböző okok miatt - mind a majorsági, mind a jobbágyi méhtartás jelentős hanyatlásnak indult. Jobbágyságunk nagy része vidékünkön megtalálta ugyan a módját, hogy egyrészt az erdei odúk kifosztása utján, másrészt pedig a titokban tartott méhállomány révén háztartási szükségletét fedezze, a piacra termelés azonban az alacsony árak miatt - termékeikért ugyanis a földesúr csak ritkán adta meg a kért összeget - pangott. Hazánkat megelőzőleg már a harmincas évek végén az örökös tartományokban is csökkent a méhtartás, ezért lassan aggasztóvá vált ott a méz- és viaszhiány.Ennek orvoslására a bécsi udvari kamara már 1743-ban kiviteli tilalmat rendelt el hazánkban a viaszra és mézre, hogy azt csak Ausztriába szállíthassák. A zárlat igen nagy csapást mért az akkor még virágkorában lévő hazai, főleg dél-magyarországi méhészetre, ahol az a nép legfőbb jövedelmi forrása volt. Ausztria ugyanis korántsem adta meg terményeinkért azt az árat, amit más országoktól megkaptunk volna. Amikor Bécs észrevette a hazai méhészet hanyatlását, megpróbált intézkedéseket tenni annak fellendítésére. Ezért - mint az örökös tartományokban már korábban is tették - nálunk is rendeleti uton fogtak hozzá e mezőgazdasági ág fejlesztéséhez. Ennek nyomán 1768 január 26-án a magyar királyi helytartótanács rendeletet adott ki a 10 kaptárnál több méhet tartó gazdák adómentessége tárgyában. Mária Terézia és II. József méhésziskolák alapításával, a jó méhtartók jutalmazásával ós adókedvezményekkel igyekeztek megakadályozni a méhészet hanyatlását. Pártolták a méhészegyesületek megalakitását is. 1799-ben az udvari kancellária elrendelte a