H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)
A XVIII. sz. közepén a hosszantartó, súlyos háborúk tág értékesítési lehetőséget biztosítottak a magyar vágóállat, gabona és gyapjú számára. 73 Ennek következtében a nagybirtokosok hatalmas majorságokat alakítottak ki, nem elégedvén meg többé a kilencedből származó gabonával és egyéb szolgáltatásokkal. Az allodiumokon ezért mindenütt intenzivebb gazdálkodáshoz, főleg gabonatermeléshez majd juhtenyésztéshez kezdtek. Nem véletlen tehát, hogy az Eszterházyak elsólendvai uradalmában is 1750 körül indult meg a majorsági gazdálkodás. Addig az uradalomnak igen kevés méhe volt, és a jobbágyoktól is méhtized fejében inkább pénzt szedtek. Ezzel szemben olcsón, készpénzzel vásárolták meg tőlük a mézet viszonteladás céljából. Igy a földesúrnak a mézzel való spekulációból évi többszás forint jövedelme volt. 1736-ban az uradalom feudális jövedelmei összesen 5.457.- Pt-ot tettek ki, viszont a maradók gabona, bor, pálinka és juheladás, valamint a mézzel való kereskedés majdnem 11.000«- Pt hasznot hozott. 74 A konjunktúra következtében a méz és viasz értékesítési lehetősége is megnőtt, ami arra ösztönözte a földesurakat, hogy a méhtenyésztés fejlesztésére törekedjenek. A dombóvári uradalom 1729. évi rendtartásában a következőket olvashatjuk: ... "Ugyan méhbeli oeconomia is elrendeltetett már ezen jószágnál. Azért tiszt uram minden esztendőben száz-száz jó rajzó méhet meg fog hagyattatni, a többit pedig fölverettetvén ahoz értő igaz hütös személyek előtt megmázsált assa az igaz pozsonyi mázsával-" 75 A Festeticsek dunántúli jószágain 1738 után indult meg a majorsági gazdálkodás. A megyénkben is hatalmas uradalmakkal bíró Festetics Kristóf egyre azon fáradozott, hogy birtokain nagyobb haszonnal gazdálkodjék, mint elődei. Az újonnan megszerzett keszthelyi, de a többi uradalomban is majorokat, vendéglőket, pálinkásházakat építtetett, és nagy gondot fordított a gőbölyhizlalásra, valamint a sertéste-