H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

sanak, ha fáradtan a f Sídre szállnak vagy le hullanak* Ha az enyhe idő állandósul, a méhek nap mint nap egyre hosszabb időre szállnak ki* Ahogy kinyiinak az első virágok, a barka, a mogyoró, a gyümölcsfák, az egres, a ri­bizke stb. megkezdik a virágpor és nektárgyttjtést, s az anya elkezd petézni. Régi méhészeink is jól tudták ezt, és figye­lemmel kisérték a kasok életét, megkezdiék-e a takarást , hordanak-e , s mit a méhek. A kas vagy kaptár elé kihordott hullák számából következtettek a család egészségi állapotá­ra, esetleg betegségére* Az elgyengült családoknak ilyenkor sokan lisztet, sült csirkét vagy bort adtak.^ A csirkét e­gyesek felébe vágva, mások darabokra aprítva és kicsontozva, jól megsózva tették a felfeszitett kas alá. A bort tálba ön­tötték, néha azonban meglocsolták vele a lépeket is. Az i­lyenfajta etetésre azonban az utóbbi évtizedekben már nem volt példa, annál inkább elterjedt a mézzel, illetve cukor­sziruppal való etetés. A 25. ábrán bemutatott kas népét is lapos üvegből, cukorsziruppal etette tulajdonosa. Be hasz­nálták etetéskor a többi átmeneti kasokat is.^* Ha a hordás megkezdődött, az etetőlyukat ismét bedugták kukoricacsutká­val vagy dugóval- Szabó János Letenyón hosszú, lapos toll­tartó-féle etetőket faragott, melyeket cukorsziruppal és paprikás liszttel megtöltve csúsztatott be a kasokba, melyek oldalát enyhén megütögette, hogy a méheket felébressze. Az­tán figyelt. Ha nyugodt zsongást hallott, megnyugodott, tud­ta, hogy a család elégedett, egészséges. Ha azonban a méhek sirtak, jajgattak , vagy nem adtak életjelt magukról, fel­feszitette a kast és megvizsgálta. A legyengült családot to­vább etette, az anyátlant pedig egy másikkal egyesitette. "Ifegmeccette a hibás lépeket w , megtisztogatta a padot, majd hamus-trágyás sárral újra leragasztotta a kast, "melynek szájába kukoricaszárbői metélt rövidke darabokat sározott", 25 hogy az egér be ne fórjen. Előfordult, hogy méhei az éh­vagy fagyhalál szélén álltak már. Előbbi esetben mézet csur­gatott rájuk vagy egy darab lépesmézet tűzött a kasba, utőb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom