H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

A fedél nélkül állé kast hitvány melencével, mosdótállal, nagy lábossal, kátránypapirral, Öreg méhkassal vagy 38. ábra: Fára erósitett faköpük odúk Berzencén éppen összekötözött szalmacsomóval fedik le, hogy az időjárás viszontagságai ellen megvédjék. Régen gyakori volt azonban a szalmából, nádból kószitett védősisak is, bár előfordult, hogy fa alatt vagy árnyas helyen fedetlenül hagyták.aA köpükre, odúkra deszkából csináltak fedelet, sőt néha arra is ráborítottak egy hitvány lábost vagy melencét. A kaptárakat napjainkban - de a múltban is - kátránypapirral fedik le, rá nehezékként téglát vagy követ tesznek, ujabban pedig rászögezik a kaptár födelére. Ügyelni szoktak arra is, hogy a méhlakások vagy méhes közelében néhány alacsonyabb fa legyen, mégpedig olyan irányban, hogy a déli, délutáni nap ellen oltalmat nyújtsanak. A méhlakások - főleg a kasok - fedél alatt tartásat