H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

nek nevezi. Gönyey Sándor már említett alapkérdőivében® 3 vi­szont dongáskas nak mondja. Muzeumunkban ilyen méhlakás nincs, de több adatközlő is megemlítette - Szentliszlőn, Tornyiszentmiklóson, Letenyén, Balatonmagyaródon és Sandon ­hogy a régi öregek próbálkoztak "dongás kasok " készítésével is. Hasonlóak lehettek ezek a keszthelyi Balatoni Múzeum QA " gyűjteményében található darabhoz, amely a Nagykanizsával szomszédos Miklósfáról származik. Népi neve, sajnos ismeret­len, csak annyit tudunk róla, hogy 1907-ben került a múzeum­ba. Azonosítását hiába kíséreltem meg a helyszínen, haszná­latára nem emlékeznek már. 30. ábra: Paköpü Somogyszentmiklósról. A keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményéből, lelt.sz.: 58.1886.1. Leírása: 11 darab fenyőfadongából összeállított, felfelé szűkülő, harangalakú eszköz. Tetejét egy darab fából faragták, s fent fogantyúval látták el. Alját vasabroncs fogja össze. Belsején léptartó botot szúrtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom