H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

Készítette: Dergez Bálint 51 éves csordás körülbelül 20 éve Berzencén. Azért csinálta, hogy könnyen hazavihesse benne a méheket az erdőről* "Ha találtam méheket az erdőn, ­mondta - csak küldtem haza a bojtárt, hogy hozza el a fele­ségemtől a bédós kast meg a korsót, mert magasan vannak a méhek, hogy lehozhassam őket. Mert az mindegyik könnyű volt, könnyen lehetett vinni. A bédót meg az odút is jobban szere­ti a méhe, mint a kast. Yilágos az ugye, hogy ott jobban szeret tanyázkodni, mert ott van neki búvóhelye." Bédós kas másnál nem volt a faluban, neki is csak ez az egy. Azért nem volt neki több, mert "nehéz ilyen nagy kérget lefejteni, nem adja magát a fa". Összedrótoznia azért kellett, mert már jöttek a méhek, s nem volt ideje mindenütt összeszegezni. Az öregek szerint más falvakban is készítettek ké­regből kasokat, igy Zajkon, Szentliszlón, 3ucsután, Marócon stb. de egy sem maradt meg közülük. Az ismertetett méhlakások közül csupán a berzenceiek voltak még e gyűjtés idején használatban, a többi padlások­ról került elő. Hazánk számos közgyűjteményében találunk még fáról lemetszett köpüket. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyüjtemé­nyében egy Zalaszentmihályról 3 és agypáliból * származó köpü utal az erdei méhtartás egykori jelentőségére. A 10.sz. ábrán pedig még ma is használatban lévő, rajfogásra beállí­tott nemesnépi odút láthatunk. 15 Gönczi összefoglaló müvé­ben 16 az erdei méhtartás emlékeiről nem számol be, igaz, hogy a ház körüli méhészkedés sei is csak nagy vonalakban foglalkozik. A szombathelyi Savaria Múzeum élményt nyújtó méhé­szeti kiállításán 17 - amely Bárdosi János avatott keze mun­kája - is több köpüt láthatunk, köztük kaptárnak átalakított kereteset is. De találkozunk velük Csaba József nárai bérel­számoló kéziratos gyűjtésében is, 1 melyben többek között egy, a 8. sz. ábrán bemutatott odúhoz hasonló hétkeretes tönk-kaptár rajzát láthatjuk Felsőcsatárról. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom