Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)
II. Lakás - A lakóház
füst miatt is, nem egyszer pedig azért, hogy a tüzeléshez megfelelő huzatot kapjanak. A verőce rácsa beengedte a fényt s a l a ^egőt, tartott valamelyes meleget, másrészt a kutyát, baromfit távol tartotta a konyhától. Az 1920-as évek üvegezett felsőrészü ajtókat hoztak divatva, ezek aztán feleslegessé tették a verőcéket, bár 'ki nem szorították a mai napig sem. A házaknak egy zárt és egy vagy több nyitott tűzhelye van. Zárt tüzelő a kerek - újabban szegletes formájú nagy búbos kemence a szobában, Szája a konyha felé van fordítva, onnan tüzelnek benne. A kemencét magas vályog alapzaton vesszőből formálják s a fonott vesszővázat kivül-belül sárral megtapasztják. Ujabban égetett téglából, ritkán vályogból is raknak kemencét.A konyhában a kemence szája előtt van a nyitott tűzhely, tulajdonképpen sárpadka, melyen szabad tííz mellett történt a főzés. A padka sarkában áll a katlan. A lakóházak elhelyezése Az itt bemutatott házakat - a század általános utcarendezési elvei következtében - már mind a telek egyik, külső sarkán emelték, keskeny végükkel, tehát ablakaikkal az utcára. Ahol a házak sorokba rendeződtek, ott adódik belőlük egy napos "nyári ódal" és egy kedvezőtlenebb fekvésű, hűvösebb "téli ódal". Mindkét oldal házait elejükkel lehetőleg délnek fordítják, hogy elkerülhessék az északról fújó hideg, csípős "miskóci szelek" behatolását. A községnek e századi képe sok tekintetben eltér a mult századitól. Még a századfordulón, egy-egy 80-100 D-öl es telken 2-3 lakóépület is szorongott egymás tövében. Udvara a házaknak tulajdonképpen nem volt, mindenki arra közlekedett, amerre alkalmas ösvényt talált. A 70 évesek arról beszélnek, hogy fiatal korukban "toronyirányt vettek": mentükben a faluba a legrövidebb utat választották, nem nézték az utcát, csak a sarat kerülték.
