Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)
I. Munka - Munkavállalás a saját gazdaságon kivül
- so az első világháború után megszakadt. Bgy-egy miuka mellett kiadhatták a gazdacsaládok földjük egy darabját is müvelésre. Ki lehetett adni megmunkálásra a termés feléért az egész birtokot is - ez azonban csak ritkán, kényszerítő körülmények nyomására történt. A feles a bérbeadott birtokrészen elvégzett minden munkát, a termést pedig egyenlő arányban szétosztották. A gazda szabta meg azonban a feles földön is az egyes termények vetésének arányát, beleszólt a munkák megkezdésének időpontjába is, és a munkamódra vonatkozóan is utasíthatta bérlőjét. Feles földjén is voltaképp ő gazdálkodott tovább, csupán a fele termésért egy tételben, egész évre lekötötte a szükséges munkaerőt. A munkaerő kiegészítésének harmadik módja alkalmi segítségek felfogadása volt, naponként számított pénz- vagy terménybérért. A napszámosok alkalmazása azonban szükségmegoldás, annak a jele, hogy "valami hiba csúszott a számításba - vagy a családba lebetegedett valaki, vagy valamilyen formában elkésett a munkával, rosszul osztotta be a munkát." Törekvő, szorgalmas gazdák büszkén emlegették, hogy "náluk nem volt sohasem napszámos"."Jól be tudtuk osztani a munkát, nem ért meglepetés." Munkavállalás a _saj_át_ gajsdaságon_kivül Ez a szakasz részben visszája az előzőnek. Ott azokról a gazdaságokról volt szó, amelyek kisegítő munkaerőt alkalmaztak - itt pedig azokról az átányiakról, akik elszegődtek másokhoz. A parasztgazdaságokban a kisegítő munkaerő alkalmazása azonban, mint láttuk, meglehetősen szükkörü volt. Ezek a munkalehetőségek nem tartották volna el a falu számsze *üen többségben lévő birtoktalan és törpebirtokos népességét. A szabad, értékesíthető munkaerő nagyobbik része igy kiáramlott a községből. Munkaalkalom kínálkozott először is a falut körülvevő közép- és nagybirtokokon. A község közigazgatási értelem-