Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Egy-egy gazdaság munkaerő szükséglete

tapasztaltabb megfelelő szögben a szélirányhoz földobta a gabonát, egy másik a lehulld gabonát tolta össze, a harmadik a felezősöprüvel a szem tetejére sodródó pelyvát hárította félre. Munkát adott még a gabona oda- és elszállítása. A szelelőrostát egy ember hajtotta, egy másik igazította a garatjába a gabonát,egy harmadik hordta bele a tisztítani való szemet, egy negyedik személy _--lehetett ~ nő vagy gyerek is - húzta el a szemet s kivánatos volt, hogy egy ötödik az ocsuval törődjön. A jószág gondozása A jószággal kapcsolatos munkák szilárdan személyhez voltak kötve és lehetőleg nem cserélődtek. Az állatok természete kivánta ezt. A tehén nem adja le rendesen a tejet, ha nem a megszokott személy feji. Még a hízó is visszaesik, ha pl. a lány férjhez megy és más kéz eteti tovább. A lovak közt akad olyan "nagytermészetű", amelyik nem állja, hogy gondozóján kívül más nyúljon hozzá. De ha szelíd a ló, akkor is az a rend, hogy mindig ugyanaz a családtag hajtsa a fogatot, ugyanaz etesse, itassa, tisztogassa. Annak akire "rábízták a gyeplőt", mintegy joga is van erre. Orbán Ferencéknél az együtt gazdálkodó testvérek azért váltak szét - legalábbis közvetlenül az az eset indította el megválakozásukat - hogy az idősebb fivér is hajtani akarta a fogatot, amely azonban öccsére volt bízva s az öccs "nem adta át a gyeplőt". A különféle jószágok gondozása így nagymértékben rögzítette a munkakörök megoszlását a családban. Egj_-egj_ £a^daság_munkaer£ jjzüks_églete Ugyanolyan elvontan, birtoknagyságra nem tekintve, ahogy az egyes munkák minimális munkaerő igényét sorra vettük, megvizsgálhatjuk azt is, mekkora munkacsapat szükséges sorban az esztendő munkáinak elvégzéséhez. Megfogalmazhatjuk a kérdést olyasféle módon: ha egy színpadon, egymásra követ-