Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Jegyzetek

8. E támasztó oszlopok közül egy rendesen a szobába esik, a kemence közelébe. Az ország északibb vidékein ezt az oszlopot boldoganyának nevezik, s akárcsak itányon, arra is használták, hogy a házban időző férfiak ráakasszák subájukat, szűrüket. Ez volt a helye az ételhordó kantárnak is, melyet nem egyszer azért kaptak kézbe az aszszonyok, hogy elfenekeljék vele a kemence körül rosszalkodó gyereKeket. 9. 1736-ban egy peres iratban vallja az egyik átányi tanú, hogy a községben mindenki szabadon foglalhatott házhelyet) oda építkezett, ahol üres telket talált. Megszorítás Csupán annyi volt, hogy az új épületet, a meglevő háztól 3 lépés távolságra kellett legalább építeni. /Egri Állami Levéltár, Közigazgatási Iratok 1736:57./ - A szájhagyomány szerint az egyes tőszomszédságokban, a "zugokon" rokon családok, hadak építkeztek. 10. Ez a tendencia ma sem fejeződött be, mert még mindig van a községben egy pár olyan lakóház, mely csak a másik ház udvarán át közelíthető meg. A kerítetlen udvarokon szabad az átjárás mai nap is, - tilalmat csak az jelent, amikor kerítést húznak s azt ajtóval rekesztik el. Bedécs Károly pl. 1948-ban épített lakóházat egykori kertjén, az istálló közvetlen közelében. Udvara egészen az ötvenes évek közepéig, csak elől volt kerítve, az utca felé, ami azt jelentette, hogy portáján és kertjén is szabadon átjárhatott az egész zug lakossága. Csak, amikor az egész telket felkerítette és csukható ajtóval látta el, térítette el útjukból a zugosiakat, akiknek rövidítést jelentett útjukban, ha portáján átvághattak. 11. Egyesek az ereszt megnagyobbították s félhajas, egy oldalról fallal védett helyet biztosítottak a tüzelőnek. 12. E mestereket, kik nem egy esetben iparengedély nélkül működő kontárok tulajdonképpen, házcsinálóknak nevezik, jelezve ezzel mintegy, hogy egy személyben kőművesek és