Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Egyéb lakóhelyek

Szakén, kivül vannak az átányi aknák időszakos lakásai is. Ilyenek a szőlőben épített kunyhók ás az egyes gazdák földjein emelt tanyák. Egysejtű, kezdetleges hajlékok ezek, egyik részük csak az emb-ert ás eszközeit fogadja be, másik részük alkalmas lehet arra, hogy befogadja a nagyállatokat is - pl. zivatar idejére. Szak sár- vagy vályogfalú épületek ajtóval s kis ablakkal is el vannak látva. Yan bennük egyegy, a házban divatjamúlt bútordarab, főzőedény is. A pásztoroknak és csőszöknek időszakos lakásai rendesen nádból készültek, nem állandó fallal, bútorzatuk nincsen, tavasszal felállítják őket, ősszel pedig lebontják. Szalma vagy szénapárna a fejük alja, ssür, suba vagy pokróc a lepedőjük s takarójuk. Az átányi er.bar szívesen étkezik, ha kell, alszik is a szabadban, amint az időjárás megengedi. A határi munkák tavaszi megindulásától kezdve, őszig kinn költi el a reggelit s az ebédet, a szabad ég alatt. Árnyas, szélvédett, lehetőleg füves helyen, a puszta földön, ritkábban pokrócra, élelmes tarisznyára kitett ételből. Étkezés végeztével a földön elnyújtózva, fekve tölti a pihenőt, egyesek szundítanak is rövidet. Régebbi szokása volt az aratóknak a kinti éjszakázás, a tarlón. Ilyenkor a keresztek között kerestek alkalmas alvó helyet, fejaljul a kaparék szolgált, takaróul pedig a ssür, hamvas ruha vagy pokróc féle. Utóbb már csak a libapásztorkodó gyerekek építenek maguknak, pajkosságból, keresztekből "házat". Mint vé-gső lakásukat, idézik az átányi emberek sírjukat, illetve a temetőt. Rózsa Sándor 1962-ben, alkalmas deszkához jutott és elkészíttette belőle jó előre koporsóját. Belefeküdt, kipróbálta s ugy szólt róla, mint jövendő "házáról". Megnyugtatta, hogy erős pallókból készítették. Feketére volt festve, lakkozva, de úgy kívánta, hogy mielőtt belefektetik, még egyszer lakkozzák be.