Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Egyéb lakóhelyek

dat, zsuppot, zsindelyt.*

1 gőt a cseréppel már "divatoznak" isj ahol előbb sötétre égetett cseréppel fedték a házat vagy a régi cserép .már megfeketedett, a 60-as években kicserélik pirosra. Egyes házak elé utólag tornácot húztak. A kisméretű ablakokat az első világháború végétől kezdve cserélgetik át nagyobb, un. tükörablakokra. Egyidejű ezzel üvegezett felsőrészü ajtók beállítása a régies végig deszkázottak helyett. A házak belsejében a szabad kéményeket lefedték, a kemencék szája elé zárt kaminokat építettek. Utolsó hírmondó Rózsa Sándor általunk rajzon-fényképen bemutatott háza, ahol még eredeti állapotában megvan a szabadkémény és a tüzelőpatka. Régi lakóházakban a második szobát,kis házat gyakran ugy hozták létre, hogy a kamrát vagy annak egy elfalazotti leválasztott részét alakították lakhatóvá. Ezekhez a törekvésekhez csatlakozik a külön "nyári főző" felállítása is ujabban épült és régebbi házak mellett egyaránt. A család létszámának, összetételének változása ritkábban vezetett építészeti változtatásra. Némelyik házat átalakították úgy, hogy két család lakhassa. Amikor például nincsen mód a maguk szárnyára kelő fiatal pár számára új ház építésére, szokás megtoldani a házat, hosszában szobát, konyhát, esetleg kamrát építeni hozzá. Olyan "kétvégü" házakban viszont, ahol korábban két testvér lakott /mind Bedócs Kálmán bemutatott példája esetében/, kamrává alakíthatták a korábbi lakónelyiséget, ha magában maradt a házban egy család. Utóbb gondolta meg több család azt is, hogy nagyobb kamrára lenne szükségei uj kamrát toldottak a házhoz vagy úgy, hogy kitoldották a fedélszéket is, vagy ugy, hogy külön féltetőt húztak a kamra fölé. Sfi

yéb lakóhelyek Nem emberi lakás ugyan az istálló, mégis, mivel a férfiak jórészének és a fiugy

erekeknek ott van tartózkodó és