Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Az egyes helyiségek szerepe és berendezése

Ugyancsak a régi pitvarokban állott a kamraajtó közelében a konyhabeli láda "tejesszuszik", mely a szobai hasonló ácsolt ládától abban különbözött, hogy "karikatetejü"j nyerges fedelű volt. Egyes példányaiban tejes-, tejfeles fazekak állottak, másokban az üres főzőfazekakat tartották. Gazdaházak nagyméretű konyháiban ajtós fali szekrényeket mélyítettek a falba, melyek a kínálkozó hely méreteitől függően 40-200 cm magasak is voltak. Egy-egy konyhában 3-6 is lehetett belőlük. Ennek az itt leírt konyhának nem volt sem asztala, sem ülő bútora /az idézett sárpatka gyerekek nyári étkező helye volt/. A nyitott kémények befedése és zárt "kaminok" kialakítása - amikor a kemence szája környékét ajtóval felszerelt fallal látják el, megkezdődött már a múlt század 30-as éveiben. E téren is, mint a házon, lakáson általában, igen lassan mentek keresztül az újítások, miközben a füsttelenítésnek, illetve kaminoknak sok változata alakult ki faluszerte. A zárt kaminok felállítása mindig együtt járt a zárt tűzhelyek bevezetésével s maga után vonta a katlanok megszűnését is. Helyettük a szabadban felállítható külső, mozgatható katlanfélék terjedtek el erőteljesebben /addig is ismertek voltak/ s szerepelnek a mai nap is. A kamra A kamra szerepe csak kereteiben van eleve megadva, ennek megfelelően felszerelése is esetlegesebb. A kamrafal egyik hosszában - tele lisztes és búzás zsákok - sora áll, alacsony lábú lócákra,un. "zsák alá való székekre" helyezve. A zsákok fölött kenyértartó rács függ a mennyezetről vagy van a falra szerelve az egy hétre megsütött kenyér tárolására. Sok helyen a gabonát kisebb-nagyobb méretű gabonás szuszékokban tárolják /ezek a ruhás- és tejes szuszékok felnagyított másai/j nagygazda házakban szakaszokba tagolt hombárokat építettek pallóból a különféle termények tárolására.