Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Szilágyi Miklós: Turkeve és Öcsöd kertes települése

furkeve ás Öcsöd kertes települése A kertes település elterjedési határát Györffy István vonta meg először, feltételezve, hogy a török hódoltság előtt a kertesség az Alföld egész területén elterjedt lehetett-e csak e vidékre volt jellemző.^" Az utóbbi évek kutatása jelentős mértékben revideálta ezt a koncepciót,s nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a megosztott települést nem tekinthetjük csak a magyar Alföldre jellemző formának s a nomád állattartás maradványának.^ S korrekciós vizsgálatok során a szélesebb körű elterjedés, a hasonló település-tipusok elősorolására helyeződött át a hangsúly, olyannyira, hogy az Alföld középső és déli területeiről ma is csak azokkal a konkrét eredményekkel rendelkezünk, melyeket Györffy István és munkatársai, tanitványai feltártak. Hofer Tamás pl. a Tiszántúlról szólva csak a hajduvárosok Györffy István által megvizsgált kertességót fogadja el bizonyítottnak, a még megemlitett többi város, illetve község kertességét vitatnatónak vagy kellően nem adatoltnak tekinti* Barabás Jenő pedig - felsorolva Györffy István feltételezéseit - megkockáztatja, hogy Békés megyében a tőrök megszállás és a felszabadító háborúk után N

már nem jött létre ez a régebbi szisztéma".

4 Kétségtelen, hogy ujabb részletvizsgálatok hiányában - Barabás Jenő kifejezését használva - "felettébb problematikus" az Alföld egyes helységeinek XVIII • századi kertességét pusztán a II. József féle térképek alapján feltételezni. Míg viszont az Alföldet érintő konkrét vizsgálatok hiányoznak, ezekre a feltételezésekre vagyunk utalva, s ez semmiképpen sem megnyugtató, ha meggondoljuk, hogy az egész Alföldre jellemzőnek tartott települési szisztéma alig néhány esetben adatolható hiteltérdemlően,lévén a török hódolt-