Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)
A NÉPHIT ÉLETE 1 zárófejezetben elsősorban kőt kérdéssel szeretnénk röviden foglalkozni - a kettő ssorosan összefügg. Az egyik: a népkit kihalásénak problémái, fokozatai; a másik pedig: a hiedelem hordozói. Mőljáróban elmondhatják, hogy Zagyvarékas néphitaryaga gazdagnak, és viszonylag elevenen élőnek mondható. A gazdagságot az adatok mennyiségén és minőségén, az elevenséget az adatközlők számán és minőségén,a "világkép 1 * és "akciók" oseportjának arányán, és ssommelláthatóan mai keletkezést aáatváltosatokon /pl. villany vasalóval kapcsolatos történet/ mérhetjük la. Anélkül, hogy részletes összehasonlításba bocsátkoznánk, elmondhatjuk, hogy a nem messzire elterülő lagykaaságban körülbelül minden husz ember közül egytől lehet hiedeleaaayagot gyűjteni, ezzel szemben Zagyvarékason lényegében mindenki - a fiatalokat is beleértve - felhasználható aiedelemadatközlőnek. Mégis ritka az olyan adatközlő, aki a néphit minden területem egyformán tájékozott. Izek közé tartozik lövi Dora Károlyné hatvanegy éves asszony. Az eredetmondákat éppúgy tudja, mint a szerelmi rontásra alkalmas el járásokat, a földművelési munkák tiltott napjait éppúgy, mint a betegségek gyógymódjait. A babonás cselekmények egyik legaktívabb gyakorlója* lem számított hiros gyógyitóasszonynak, elsősorban osak a családja körében alkalmazta nagyanyjától örökölt gyógyító eljárásait* /Nagyanyja jóaevfl gyógyitóasszony volt, de mivel tanyám éltek, as ő körzete sem volt tul nagy./ Legfeljebb a szomszédsági as utoa járt hossá tanácsért .Ennek egyik oka as is lehetett, hogy osak két faluval arrébb, Jássladány kan élt a negye szer te hires gyógyítót "Ladányi Marci", sőt a szomszédos Ujssasson és Besenyszögön is működtek gyógyítók* De o viszonylag ssük körbon ma is alkalmas bizonyos gyógyító eljárásokat* A gyógyításon kívül egyéb pozitív célzatú tevékenységeknek is aktív gyakorlója* Pl* egy kenyérsütés sike-
