Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

Gyereknevelés ^erhes_anya 1328 Amit megkiván, meg kell neki adni. Egy asszony na­rancsot kivánt. Hozott neki a bátyja. Ha egy terhes asszony megy egy házhoz, ahol éppen esznek, megkínál­ják nehogy valami baj történjék. "Ha szép gyümölcs volt, ha jött valami terhesasszony, annak mindig vet tünk le, hogy meg ne kivanja." Gjermekágjas any_a 1329 "Szülés után megsimították az anya arcát a másával, hogy ne legyen foltos." 1330 Szúnyogháló alatt feküdt rontás ellen. Két hétig onnan nem rolt szabad kimozdulnia. Két hét múlva el­ment a templomba avatásra. "A pókhálóhói nem nagyon volt szabad kijönni egy hétig. Nehogy megverjék szem­mel." "Nem nézhetett oda he senki, csak aki beadta ne­ki az ételt." "A gyerek is ott volt vele az ágyba... A szúnyogháló azért volt, hogy ha bemegy mindenforma, ne lássa az anyát meg a gyerekét. Heg ne ronthassa." 1331 "Szülés után a fekvő asszonynak az alvasó mindig a nyakába volt, hogy meg ne rontsák." 1332 "Mindig a gyerekágyas asszony ágya lábánál volt a szenteltvíz - nem lehetett tudni, hogy mikor mi éri." Újszülött 1333 Gyerekágyas asszonyok szúnyogháló alatt feküdtek. Hogy ki ne cseréljék a gyereket. 1334 "Nem szabad a gyereket otthagyni, míg a templomba el nem mén, mert kicserélik. Másfél, két hetes korában ment a templomba. Ha mégis ki kellett neki menni a házból, keresztet vetett rá, ragy esetleg olvasót tett a bölcsőbe." 1335 "Éjjel nem szabad eloltani a villanyt, mert kicse­rélik."

Next

/
Oldalképek
Tartalom