Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

tek lapátra, arra a morzsát. Íz állatokat meg beletették rostába, ás azzal füstölték meg." 1202 1 húshagyókedden rágott tyúk vérét "rácsepegtették egy olyan gyolcsra, ami még asm volt vízben. Megszárították a kemence tetején, eltették, és na beteg volt a baromfi, az ivóvizébe beletettek a gyolcsbél egy kis darabot." 303 Ha kislibát, kiscsirkét megverték szemmel, N

az aszszeay ráhugyozott a seprűre, és hugyos seprűvel szentelte meg éket: keresztet vetett rájuk a hugyos seprűvel." 1304 "Ha a lud nem tud megtojni, az alsó létrafok alatt hétszer át kell dugni." "Ha a tyúk nem tudja megtojni a tojást, a létra alatt átbujtatják háromszor, A létra mellé kell állni, vagy garádios mellé" /a saját lába között dugja hátra, és a létra alatt részi előre/. Tehén 1305 A tehenet nem tudták megfejni: "édesapám meg leszúr ta a botját, oszt azt mondta: Csáké gyere ide. Ott aztán megállt a tehén, megfejte." 1306 "Megrontott tehénnek tüzet csináltak az istállóba, arra barkát tettek... Mondták: meg ké jelenni a mai napon. Aki megrontotta, annak." A tehén tőgyét sátorfüvei füstölik /sátorfü: űrnapján rirággal diszitott sátorbél szakított fü./ - A rontóval megfüstöltetik a tehenet: körbejárra füstöli cséraszalmáral. Lehettem tíz esztendős gyerek, azt mondta édesanyám, keressem meg a raslapátot, nyeletlent, nem nyeleset, mert nyelessel non lehetett volna visszavenni a tejhasznot. Aztán rittern a lapátot, csutkaparazsat tett édesanyán a lapátra, arra tettük az ördögszart. Ahogy állt a tehén, körűi-körül mentünk rajta háromszor, aszt megfüstöltük. £s mikor ennek rége lett, anyám a faráhő állt, szenteltvizes üvegből öntött a tenyerire, és keresztet retett a tehén hátára." "Megfüstölték csutkaszárral,