Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

934 "Rontástól lehetett kapni lábfájást. Volt olyan, akinek ki is gyülledezett." 935 "Itt öt ragy hat éve hált meg egy néni.Az azt mondta, hogy ót is megrontották, aindétihe fájt a láha. De óneki kutya képibe jelentek meg. Ladányra járt ahó a Marci bácsihó. Ameddig mentek a kocsival, a kutya mindig ment távolról utánuk. Ladány alatt, ahogy beértek a városba, eltűnt a kutya." 936 "B meg - megrontottak egy este engemet. Kimentem ide a kapuba,e, a szomszéd kapuba. Még mikor kimentem, semmi bajom se volt, a magam lábán kimentem, leültem a kapuba: nyóc óra felé gyünnék be este - nem birtam begyünni.A térgyemen ilyen nagy daganat lett e - rögtön. Ilyen nagy daganat. Aszt elvittek engem is Jászladányra, ahol a tudós Marci bácsihól. Aszt az azt mondta, hogy meg vagyok rontva, de nem nekem volt az a rontás odatéve, mert ha nekem lett volna, azt mondja, bele is haltam volna." 937 "Én meg tudja-e mibe kerültem? Az uram nagyon szemre való ember volt, de az ötödik családom, az aztán nagyon szép gyerek volt. Csak ugy mondták neki: szép gyerek. Volt egy ember, az csak azon volt mindig, hogy hogy tudná megrontani, hogy tudná elvenni tőlem. Nem birtam ki. Harminckét éves koráig birta, akkor meghalt... De akkor már annyira volt az én fiam, hogy nyugágyon hordozták erre-arra." 938 "Az én kezemet is megrontotta M^reg Kati." 939 "Ha valakinek olyan betegsége volt, hogy olyan hányingere volt, meg olyan rossz érzései, azt mondták hogy azt a boszorkányok idézik elő, azokat a rossz érzéseket." 940 "Az anyám kétszer volt megrontva." Növénytermesztés 941 "Akinek a buzavetésén meghemperegnek, megdől." Annak a földjén szoktak hemperegni, akire haragudtak,