Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

de nea is mentek «1 a tyúkjai Lacoakor a ganajről." 827 "Ahol a tyúk fürdik, ast a port kell felvenni és a féasekhe tenni, hogy jobban tojjon.* fájhasson, 828 "Ssentgyorgykor, mikor kihajtották a teheneket a járásra, Léké Pista a teháncsordás megmondta, hogy milyen füvet kell szedni, avval kell ki forrázni a tejesfazekakat, hogy sok tejet adjon a tehén. Harmaton kellett kimenni napfölkott előtt asért a fűért." "Szentgyörgykor ssedte öreganyám, aztán annyi sok vaj meg tej lett, hogy alig győsték." 829 "Ha a tehén segellett, a gatya szárán keresztül bujtatták a borjút, hogy a haszon ott maradjon. De ugy megjárta az illető. Mikor a bújtatást megcsinálta, megfogták az embert, hogy felhajigálták a szelemenig, de nem látta, hogy kik hajigálták fel a szelemenig* Boszorkányok vótak esek." 830 "A* első tejet amikor kifejtük, ast a gennyes tejet a* anyjától, a moslékba odaadtuk az anyjának. A második fejést peopitének megsütöttük. Mikor kisült a pecpitö, a családoknak nindegyiknek négy-öt darabot, meg a szomszédoknak vittek belőle. A pecpite olyan genynyes tejből készült. Beleöntöttük egy fazékba. Sót bele, meg lisztet. Más nen kellett hozzá. Jól összekevertük a fazékba, hogy olvan folyékony lett. Beleöntöttük a tepsibe,kisült. Tolt olyan jő tejes tehenünk, hogy három-négy kemencével sütöttünk. Tolt, hogy öthat kiló lisztet felpecpitéztünk.Szép magaara feljött, nagyon finom lett.«"Pecpitót minél több helyre küldik, annál több darab vaja less. Kileno-tiz tepsivel szoktunk sütni. Mikor átviszik a szomszédba, mondják: Adjon az Isten sok vajat! Tagy: Sürü teje legyen már neki, hogy hasznát vegyétek!" Kisgyerekkel küldték át tányéron.