Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)
780 "Mikor a vetést kezdjük, felhaj igái jak a szakajtót: Ilyen nagyok legyenek alatta. 1 * 781 "Krumpliültetéskor felhajítják a kapát: ilyen nagyok legyenek alatta!" 782 "Krumpli vetése után hemperegtek a földön, hogy nagyra nőj jön." 783 "Ha krumplit vagy dinnyát vetnek, egy gyereket vagy egy felnőttet ellöknek, meghempergetnek. Matild nőni is, tegnap vetettük a krumplit, oszt hol az egyik gyereket kapta fel, hol a másikat, oszt lökdöste őket: Ilyen nagy krumplik legyenek!" "Ha dinnyét vetettek, kérdezték: hemperegtél-e, nagyok lesznek-e a dinnyéid?" 784 "Van, aki mikor a kukoricát veti, meghempereg a kukoricaföldön, hogy minden cső legyen. Minden legyen eső, minden, minden" - mondják. "Meg azért, hogy nehogy üszögös legyen a kukorica." 785 "Dinnye vet esnél leültek a földre, mikor elültették a dinnyét - mindegy, hogy asszony vagy férfi - hogy olyan nagyra nőj jön." 786 "Mikor készen voltak a buza vagy kukoricavetéssel, felvetik a zsákokat magasra, hogy ilyen magasra nöjjön." 787 "Aki elvette a kendert, nagyot ugrott utána: Ilyen nagy legyen a kenderem e!" - mondta. 788 "Ha elültettünk valamit, kiabáltunk; Ilyen nagy legyen, mint én, e!" 789 "Az öregek régen ráncos gatyába vették a búzát,hogy bukros legyen a buza. Bojtos, ráncos gatyába." 790 "Mikor a vetést befejezték, azt mondták /gabonavetésnél/; Hála Istennek, el van. Nöjjél. Tolt, aki keresztet vetett rá." "Ha busa, kukorica, vagy akármilyen vetést befejeztünk, azt mondtuk mindig; Áldjon meg a Jóisten!"
