Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

669 szürke ló; szerencse, 670 cigány: szerencse. Szerencsét biztosító cselekmények /lásd; 855-859, 864/. Jz^re_ncsjétlenség 671 "Ha esküvőn a menyasszony poharat tör,nem lesz szerencséje az életben.

N 672 "Ha elindul valahova, és visszalép a küszöbön, nem lesz szerencséje.

n 673 "Ha valaki saját magán varrja a gombot a ruhájára, rávarrja a szegénységét." "Ha sajátmagán varrja meg a ruhát, rávarrja a szegénységét." 674 "Naplement után nem szabad semmit kiadni a házból." 675 "Luca napján semmit a háztól ki nem szabad adni. Bevétel gyühet, de kiadás nem. Mert akkor abba az esztendőbe elviszik a hasznot, a szerencsét. Ha valamit bevess,akkor bejön a házhoz a szerencse." "Egyik a másikától örült, ha be tudta csapni, hogy kért valamit a másiktól Luccakor." 676 Lucakor "a háziasszonynak nem vét szabad szomszédba menni, mert elviszi a szerencsét. Nem csináltunk semmit, ünnepet tartottunk." 677 "Karácsony és újév között a padláson semmi kiteregetett ruha ne legyen, mert akkor elviszik a hasznot a háztól." 678 "1 szemetet naplemente után nem szabad kivinni,mert kivisszük a szerencsét." "ízt én mai napig betartom." 679 "Semmilyen ügyet /vásárlás/, épitkezés stb. nem intéztek pénteken, mert akkor nem volt szerencséjük." "Mert nem tudták, hogy melyik hét péntek a szerencsétlen." 680 "...Nem szabad pénteken mosni,mert van az évben három péntek, ami szerencsétlen. Nem tudják, melyik az, de ha véletlenül az, akkor aki mos, vasal, szerencsétlenség éri."