Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

kürászták, kümosták. A hamu a nyálát evetté, ütánna megszárogatták és párősajtárba vagy kádba mégpáróták. így lett tiszta a fonal. Mikor mégszárodott, gomboléttdra tették, és felhajtották gombolagba. A fonalat csévéve gomboléttyák, ttres fáve, aminek a besejében megy végig a fonal, hogy a kezet ne vág-gya meg, n§ messe el. Fögombolétfa vüszik szövetnyi. Néhány házná van szövőszék is. De inkább a takáccse szövetik még. A rokka részei: rokkafej. Itt van az orsd két iga kőzött. Két rokkaszárny, amik pörögnek. Az orsdn egyik felü bevágás van, amin mazzag van, és az összeköti a rokkakerékke. A rokkakerékre van tévé a tengőre a nyomati, amit lábbe tipornak és hajtyák a rokkát. A rokka négy lábon áll. A rokka pálca hosszi bot, ami tuskőba van állétfa vagy lábai vannak. Arra kötik a kócot, amit nyálozva engennek vagy még inkább csészébe vizet tőttenek, és aszr kötik fö, abba mártogattya a fonyőasszony az ujját. A lén A kendérho hasonló, csak vékonnyabb szálo. Keveset termesztének belül. Nagyon veszőccségés. Sszt is ásztattyák, asztán harmatra teszik, füjre teréttik, szárogattyák. A lent kőre tévé sukké törögetik még az asszonyok, és aztán tilóllák. Pazdérgyája van ennek is, mind a kendérnek, amit kü köll törnyi, ráznyi. A lén vizbe nem sokat ázik, de harmaton két hétig is áll. Patuskón is szokták törögetnyi. A lent is gerebényezik tilólás után. Bnnek is van szála, még kócca. Pöldógozása um mégy, mind a kendéré. Ebbü készőt a vászonttng, még a gatya. A vászonruhát párónyi szokták. Lepedőket, abroszokat, széruhákat, mindén vászonnémüt. A párolás lényegé az, hogy parókádba teszik a vászonruhát. Arra forró lúgot öntöznek. A parókád lehet kéthárom akós is, tehát 100-150 literes. Éggyik dongája vastagabb, mind a többi, annak a középé végig kü van fúrva és azon botot lehet bedugnyi, ami léőr a kád fenekőre. Bvve lehet a lúgot ktteresztenyi a kádbu, mer a kád fenéké kü van