Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

Mast má csak ekézik a kukorica sorait, a tóközöket kapáiiák csak. A kukoricát is jó háromszor ekéznyi. Kukoricát ütetnek biborfődbe is. Korai bibor után nagyon jó. A kukorica, mikor nyól a tetején, hozza kü a címerét, a szárán pedig a fejét. A fején gyün kü a kukorica haja. A kukoricafejeket csónek monygyák. Csöveskukorica. A puha kukoricát sütik és főzik, ugy é'szik. Itt a nyóc soros kukoricát szeretik legjobban. De hozattak má hibrid vetőmagot is. Az égy ideig jobban terem, de asztán elf aj zik.Embernek ennyi jobb a nyóc soros. Mikor októberben a kukorica levele meg sárgól, még a szára is, mikor fehéredik, meg a hóharmat is mégtörtő, akkor megérett, leszedik. Törik a kukoricafejeket. Sássostu tördelik. Nyakukba abroszt kötnek vagy silingába dobállak a létört fejeket. Szekérre öntözik. A deszkásszekér szélire még fejeket is állétonak fő, hot több főférgyén. Deszkát is szoktak a lőcsök mellé tennyi. A csöves kukoricát otthon a konyhába, kamrába, előszobába, esetleg jő idő esetén pajtába öntözik, és este hinak kukoricáiosztókat és kukoricát fosztanak. A puhát külön teszik, még a minek a sássá egésszen leszakad, aszt étetik elsőbbet. A fejeken hannak néhány szál sássot, és két fejet összekötnek, ugy aggattyák rudakra a palláson vagy a pajtába vagy az üstökcsurgás alá vagy a pitarba. Kukoricagőrét csak a termelőszövetkezet épétett. A kukorica ellenségé a csörmő. üszög névé is ismerős, éppúgy, mind a buzáná. A csörmő ronda, fekete. Még a szár sÖ jó é'tetnyi, ha csörmős. A kukoricát asztán lözuzva étetik. Lemorzsollak a tusáru a szemeket. Kézzé vagy morzsolőve. Gyerekkoromba a mama a tusákat tavasz felé fö szokta szóratnyi velünk a szivafákra, hogy terémgyenek. De ez a szokás kümént a divatbu. Fatisztogatáskor lé is köllött szénnyi őket. A lezúzott kukoricát mégerégetik szakasztóve, hogy a pőlhedékét a szél