Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

bogár fagy kolorádóbogár, krumpibogár, ami régen ném TÓt. Lérág-g * a krumpi levelét,és küszárad a krumpi. Kérges pörre irtyák, matadorre. De néha permetezik is, gyorsabb és ócsó"bb, mind a porozás* Töbfólö krumpifajta ismeretes. Régén fekete krumpi rót. De az má küveszött. Asztán gyütt a rózsakrumpi, cigánkrumpi, éllakrumpi. Más fajták is vannak. A magot cserélik, némésététt magot lehet rénnyi ragy cserényi* Tan korakrumpi is, ami hamar érik. Az ujkrumpit szeretik. A krumpi küásása ésszé történyik. Kapáre kürággyák a bokrokat, és kézzé összeszedik, és széles kupőcokba szórgyák, hogy száraggyon még. Elősször az öregét szedik föl. Az apraját zsákogba teszik. Az öregét a dészkásszekérbe öntözik, régén kocsikasba, és otthon lérüszik a pincébe ragy kupőcokba raktyák és Termőlik. Szómát tesznek rá. Majd befődelik. Ha nagy téli fagy gyün, akkor ganajt is tesznek még rá, hogy né faggjon még. A krumpit nemcsak kapáre ássák, kapállak kü, hanem kü is szántyák. A sorokon régigmennek és a szántóekét jő mellen engedik. Szépén küforgattya a krumpit, csak az ennyi köll. Gyorsan mégy igy a munka. Krumpliásókat kőcsönyössen is szoktak hinya. Köll a segéccség a foszédésho, még lérakásho, Termőié sho. A kender elrágása után pazdérgyát is tesznek a krumplikupőcra, aszt ném ruggya lé a tik. A kramp is zárt a mezőn elégetik a mákszárre éggyütt ragy ésszütt. A krumpit otthon a szekérrtt falapátte merik lé ragy mast má hasznának gombos réllát is. Sil ingába horgyák a pincébe ragy öntik a rerémho. A krumpit naponta használlak emberek, állatok. Süre, főrö eszik. Nyersen a hizlalt marháre etetik. Krumpirágóre mégrággyák ragy réparágón léhajtyák. Ezér a réparágó sok holen ott ran az istálóba. A továbbtartásra szánt állatot főtt krumpire étetik. Az apraját főzik még elsőbe a disznóknak. Korpáve szeretik a malacok is. A krumpi ollan fontos, mind a kenyér.