Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

Bevezetés

r teraólységttek is, amibe karót lehet dugni, olyan mélyek. 1 Tölgyekben a Cserta mentén,a hegynyúlványok közötti hajlatokban, továbbá a Salomfai patakot tápláló vizerek mentén igen jó rétek, kaszálók vannak. Laposabb, mocsarasabb hely kevés van, ahol sás és sémák terem. Amióta a patakokat kimetszették, a viz gyorsan lefolyik. A régi vizöntéses helyek beteltek. A laposabb réteken terem a sasos lószéna, a magasabb részeken a szelid széna a szarvasmarhák számára. A patak halállománya nemcsak a patakmetszés következtében csökkent, hanem az 1942. év óta as olajkutatás következtében is, mert az olajos viz szennyezte a patakvizet. A rák is nagyon megfogyatkozott. A község területének jelentékeny része még ma is erdő. Nemcsak ŐSS;JSfüggő nagyobb területeket borit be,hanem igen sok helyen a szántők között is húzódik egy-egy erdősáv, ami még nem került a kiirtás sorsára részben azért, mert még nem volt rá szükség, részben pedig azért, mert olyan árkos, vízmosásos, hogy ott a földet nem lehet megmüvelni.Az erdőkben tölgy, bükk, gyertyán,cser, fenyőfa tenyészik leginkább, a lapokon berekfa.Az erdőkben gyakori a páfrány, ciklámen és gyöngyvirág. Sok epörgye /szamóca/ is terem. A vargánya, nyulgomba, keserügomba, fenyőalja is bőségesen előfordul. A legelőkön kertekben gyakori a csirkegomba. A szőlőhegyeken szőlő és gyümölcs terem.A szőlők aljában gyakori a gesztenyefa. A szántóföldek domboldalakon és hegyhátakon, lapszéleken terülnek el. A búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, burgonyát, répát, lóherét,szarvaskerepet megtermi a kellőleg trágyázott,gondozott föld,melynek megmunkálása nagyon fáradságos, részben a talaj kötöttsége, részben a földek dombos fekvése miatt. A házak melletti kertekben dió-,alma-, körte-, szilva-, cseresznye- és barackfa tenyészik. A lakosság főfoglalkozása a földmivelés és állattenyésztés. Igen jelentős még mindig a fakitermelés. Ujabban