Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

a fődet. Kézi vetésná csak akkor hordoznak retés előtt, ha nagyon csúnya a főd. Ha nagyon hantos. Tetős után asztán lehordozzák a fődet. Bránnáve éccer.vagy ha szükséges kéccer is végigménnek a közökön.Blőszször a köz szélit hordozzák lé, körttjárgyák, asztán a közepét. Ahogyan a bránna eléri. Tan maktakaró bránna is, ami szélé's, háromlevelő. Ha a dili lő is meg vőt szántf a, befogatták a végét. Ez mutatta, hogy el van végezve a munka, a vetés. Ha lapos vót a főd, keresztbe is fogattak év vizcsatornyát, hon né állon •izbe a vetés. Lehúzza a vizet. Külömben küveszné. A jő gazda télen, olvadáskor kapáve is ntat nyitt, hogy a viz lefólión. Asztán két hét alatt kükel a vetés és láccik. Lehet benne* gyönyörkönnyi, ha szép égyenletéssen kelt. Tavassze a vetést léhátozzák bránnáve vagy lecsusztattyák szekérődalle vagy csinyának fábu csusztatót, két szalufát összetesznek, abbu. A hátozás vagy csúsztatás a hantokat összetöri és utánna könnyebb a kaszálás, az aratás. Ha a vetésbe tüske nyőtt, acat tüske, aszt küböködik tüskebökődőve. A tüskeböködő éb bot, aminek a végére böködövas van téve. A böködő*as lének néző A bötü forma, hogy a tüske gyökere e né csússzon belü, mikor bökik. Aki sorőve vagy késsé böködi, annak nagyot köll hajőnyi. Has má kísérleteznek vegyszeres gyomirtásáé is. Tavassze a búzát, ha nagyon gazdag, ha igén nagy, fejbeindőlás előtt még szokták sássónyi is. Megsorőzzák, lémeccik, hazavüszik és a tehenekké mégétetik. Vigyáznak, hogy a fejet lé né messék. Ha nem sássóllák még, akkor megdől a vetés, nem terem szemet, csak szómat ad. Az árkos helé'n néha le is kaszállak a búzát, mégis kühajt. Másutt nem lehet kaszányi. A nagyon mégsássót buza is megsínylette a sássőlást. Takarmányssükségbe is szoktak sássónyi, néha még lé is étettek ék kicsit a gabonáim, rozsbu. Be ezért büntetés jár, nem szabad. Bégén nem vőt baj, mer sok termett, vőt bőségéssen.