Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

Bevezetés

Különösen e aranka következő, késiratban meglevő s a megyei levéltárban található része, mely a községeket ábc-rendben sorolja fel*/ Az 1700-as évek óta a közeli Zalatárnokban lak nak Becsek, most is él belőlük öt család. A község nevének második felét attól a völgytől kapta, mely lustánszegtől Törösszegig, sőt azon túl is húzódik s magába foglalja nemcsak a völgyeket, hanem a dombokat is. Egyben megjegyezzük azt is, hogy az 1800-as évekig, sőt még valamivel tovább is Knstánszeg Faraszávai együtt Becsvölgyéhez tartozott. Becsvölgye története

. A község 1200 előtti település. Nemesi birtok volt. Nemesi birtokosként először ezen a néven Becsvölgyi István fia: Balázs tűnik fel 1371-ben.Aztán Becsvölgyi Bálint fia: Bálint, a nővérének,aki nem nemeshez ment feleségül, a Kisbécs n«vü birtok keleti felében adta ki a leánynegyedet. A ZIV. századi okmányok ezen a vidéken emlegetik Pusztabécs, Kisbécs és Bence nevü helységeket is. Kz utóbbinak a neve dűlőnévben is él éppúgy, mint a Becs családé is. Az egyes nemes családok a birtokuk testén építettek maguknak lakást és így alakultak ki a "szeg" községrészek, melyek idővel önálló községekké fejlődtek. Ezeket a községrészeket a latin okmányok N

divertioulum

N-nak, a magyar okmányok "fordulat"-nak nevezik. Kislengyel 1256-ban, Vargaszeg 1490-ben, a Pais család őse a Kamandor vagy Komondor család 1454. és 1474. években, Komondorszeg, /mely azonban dűlőnévben sem él már/ 1560-ban, a Veres-Vörös és Bán család neve 1497-ben, a Takó, Gerárt és Barabás családok 1513-ban tűnnek fel. Takó nevü község 1357-ben szerepel már, de nem biztos, hogy azonos-e a Kislengyel határban lévő Takóazeg, Takószer, vagy íbrahámszeg néven ismert községgel, illetőleg a Takószer dűlővel /1.; Gönczi F. - Holub J. im./. A községben,vagy részeiben nagyobbrészt ma is megtaláljuk a régi családok leszármazottait, ha nem is ott, ahol a nevük a falurész nevében fennmaradt. Csupán a Barabás csa-