Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

ronálva. Ez szólásmondás. Ha a bránna fogai evásnak,a kováccse mégnyójtattyák. A henger neve itt: gurgó. Gurgóznak vele. Részei a gurgó vagy henger meg a keretfái. Ezek közti kettő görbe. A görbőlet állóra van vastengőve szerévé a gurgó. A vastengő csak a végibe van verve, ném mégy át az egész gurgón. A két görbe gurgófát igyenés két keret fa tartya össze, ezekén át, középre van szerévé a gurgórud. A gurgőt is a hantok törésére használlak, mind a bránnát, még arra is, hogy a fődet összenyomgya, ném szarod ugy kü a szántás. Tavassze, még nyáron szoktak gurgóznyi, de össze ném. Légurgóznyi jó még a krumpit is, gyorsabban kel, meg könnyebb utánna ekékapáve ekéznyi. A burgondit is jó légurgóznyi, ném eszik um még a bogarak. A torórépát mindég gurgózzák. Csalamádét, kukoricát, lucérnamagot is szokták gurgóznyi. A gurgó ruggya étyforma akár tehenek, akár lovak húzzák. Pordónyi lassan lehet veié. A talaj javítása A talaj, ha csak termelnek benne, éccér kttmeről.Aszt is javéttanyi köll. Az erdőtalaj sokáig birgya ganajzás nékün is, de idővé aszt is trágyázni köll. Régen a kümerőtt fődet pihentették, paragon hatták, legetették. De mas má ném igé'n hannak paragot, hanem inkább ganaj ózzák a fődeket. A ganaj kezelésé Az istálóbu az állatok alu naponta télén kéccer,nyáron háromszor küganajóznak. Vazsvélláve a szart lészedégetik, még a hugyos szómát. A szározzat az állat első lába felé teszik. A méktiport, ne ves ganajt a söprésre kupócba küráktyák, az állást le is soprik, azután teréttik vissza a szómát. Az állatok alu eszédé'tt ganajt asztán ráraktyák a